NE VIGYE HAZA!
2023. 30. 10., 6:32pm
Országos kampány indul a temetői urnák hazavitelével kapcsolatban
Közeleg a halottak napja, az év egyik legfontosabb ünnepe, amikor azon szeretteinkre emlékezünk, akik már nem lehetnek velünk.
Ez alkalommal 5 országos temetkezési szervezet most először fog össze egy társadalmilag rendkívül fontos témában: évről évre 2-5%-kal nő az urnás temetkezések aránya hazánkban, azonban sajnos sokak számára nincs megfelelő tájékoztatás arról, hogy milyen kihívások járnak a hamvak otthoni elhelyezésével. A szervezetek közös edukációs kampányt indítanak azért, hogy segítsenek megérteni, milyen hatásai lehetnek, ha nem a temetőben, hanem a családi otthonban kerülnek elhelyezésre az urnák.
Magyarországon évente körülbelül 135.000 elhunytat helyeznek végső nyugalomra (KSH 2022). Hazánkban az urnás temetések aránya 70%, Budapesten 95% és a megyei jogú városokban is jóval az országos átlag feletti. A tendencia folyamatosan növekszik, ami számos, szubjektív tényező hatására vezethető vissza, a legkülönbözőbb egyéni vagy családi preferenciák dönthetnek.
A temetés akár hagyományos, akár modern, lehetőséget teremt a család, az ismerősök, barátok számára, hogy végső búcsút vegyenek az elhunyttól. A búcsú alkalmat ad a gyászolóknak, hogy megosszák fájdalmukat és érzelmi támogatást nyújtsanak egymás számára. Sokan szerettük hamvait speciális módon helyezik el, otthonukban tartják, vagy egyéb, nem megszokott helyszínt választanak. Egyre több olyan esettel találkozunk, amelyben az urnát nem méltó módon, nem megfelelő jogszabályi előírások mellett tárolják: hulladéktárolóból, vasúti értékmegőrzőből, vagy valamelyik folyónkból kerül elő urna. Egyre gyakoribbak az illegálisan létesített emlékhelyek is, melyek sokkolják a szabadidős tevékenységet folytatókat egy közparkban vagy valamelyik természetes tavunk, folyónk partján.
A családi fészek nem temető! Ilyenkor gyakran elmarad a gyászszertartás, hozzátartozók, barátok megfosztva érezhetik magukat kegyeleti joguk gyakorlásától, hisz nem tudtak elbúcsúzni.
Minden gyász egyedi. Mindenkinek joga van saját döntése szerint gyászolni, ugyanakkor az információhiány miatt az elmúlt időszakban egyre több, az urnák hazaviteléből származó problémáról hallani:
- nem feltétlenül biztosított az elhunyt családtagjainak bejutása az urna helyét szolgáló ingatlanba,
- a járási kormányhivatalnak ellenőrzési joga van, a hatóságok vizsgálhatják az “urna kiadási nyilatkozat” tartalmának betartását, a hamvak kezelését,
- előfordulhat, hogy például költözés során megrongálódik az urna, ami nehezen feldolgozható lelki terhet jelenthet,
- valamint az érzelmi oldalról sem feledkezhetünk meg: a hamvak otthon tartása folyamatosan emlékeztethet a veszteségre, ami érzelmileg megterhelő lehet, sőt, pszichológusok véleménye szerint jelentősen nehezítheti a gyászfeldolgozás folyamatát és az elengedést.
Hamvasztás után az elhunyt hamvainak méltó elhelyezésére számos lehetőség létezik. Ezek közé tartozik a temetőbe, urnafalba, urnafülkébe vagy földbe helyezés, valamint a temetőn belüli szétszórás. Templomok vagy altemplomok is szolgálhatnak nyughelyként, illetve repülőgépről való szórásra és vízre engedésre is van lehetőség, de e két utóbbi esetében engedélyre van szükség. Az emlékerdők is elérhető alternatívaként szolgálhatnak, ahol egy kiválasztott fa gyökerei mellett helyezhetőek el a hamvak. Továbbá, a hamvak megosztásával a gyászolók választhatják a kegyeleti ékszerben, mini urnában vagy szelencében történő elhelyezést is.
Szakértői vélemények szerint is fontos odafigyelni a gyász megélésének természetes folyamatára: „A gyász egy törékeny utazás, aminek természetes módon kell előre haladnia, és az urnák otthon tartása adott esetben akadályozhatja ezt a gyógyulási folyamatot” – mondta egy mentálhigiénés szakember.
„A gyász örökre velünk marad, beleszövődik az életünkbe. Ahhoz azonban, hogy lassan csendesüljön a fájdalom, nem csak időben, de térben is távolságot kell nyernünk. Az otthon tartott urnák túlságosan közel tartják a fájdalmat, így megzavarják a lélek gyógyulási folyamatát” – nyilatkozta Dr. Orvos Tóth Noémi klinikai szakpszichológus.
Az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI), a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete (MATESZSZ), a Magyarországi Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete (MTFE), a Magyarországi Krematóriumok Szövetsége (MKSZ) és a Magyar Temetkezési Kellékgyártók Egyesülete (MATEK) most összefogva hirdetik meg kampányukat, mely során több száz temetőben, tízezer nyomtatott tájékoztató kiadvánnyal, egy a témával foglalkozó honlappal (http://www.magyartemetkezes.hu) és médiamegjelenésekkel szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a hozzátartozóknak milyen segítő és támogató rendszer áll rendelkezésükre, mellyel könnyebben tudnak eligazodni a kegyeleti kérdésekben.
Európa-szerte különböző szabályozásokkal találkozhatunk a hamvak elhelyezésére, melyek között eligazodni jelentős kihívást jelenthet a gyászoló családok számára. Az országok közötti jelentős különbségeket e téren jól példázzák a lengyel előírások, melyek szerint sem az urnák otthon tartása, sem a hamvak szórása nincs engedélyezve. A német szabályozás szerint a hamvaknak sírban vagy erdei temetői sírhelyen kell végső nyughelyet találniuk, míg Franciaországban tilos az urnák otthon tartása, de a hamvak szétszórása engedélyezett meghatározott helyeken. Dániában engedélyezett a hamvak temetése a templomkertekben vagy a szétszórásuk, de az otthoni tárolásuk nem. Norvégiában például szigorúan tilos az emberi maradványok otthoni tárolása, lehetőség van temetésre, engedéllyel szétszórásra.
Visszatérve hazánkra, Magyarországon a temetők szolgáltatásai között számos lehetőség szerepel urnák tárolására, melynek segítségével tradicionális nyughelyen tudhatjuk szeretteink hamvait. Országszerte az urnafülkében 10 évre 20-25 ezer forint körüli összeg az urnahely megváltásának díja. Ezt a példát alapul véve, egy temetői szolgáltatás keretében biztosítani helyet szerettünk hamvainak, mindössze havi 200 forint költséget jelent. Budapesten és nagyvárosok frekventáltabb temetőiben ez az összeg magasabb lehet természetesen, de mivel a szolgáltatások és a költségek egyaránt széles skálán mozognak, mindenképpen érdemes több helyen érdeklődni ezekről, hogy a leginkább megfelelő lehetőséget megtaláljuk mind a hozzátartozók, mind elhunyt szerettünk tekintetében.
Az 5 országos temetkezési szervezet ezúton igyekszik arra ösztönözni a lakosságot, hogy gondosan fontolják meg a kegyeleti és ezzel összefüggő lelki kihívásokat, és segítséget nyújt nekik eligazodni a temetkezési lehetőségek és a gyászfeldolgozás kérdéseiben. A hazaszállított majd otthon tartott hamvak esetében fennáll a lehetőség, hogy ez a megoldás nem nyújtja a közös búcsú átélésének „élményét”, ellentétben a hagyományos szertartásokkal, amelyekkel méltó módon emlékezhetünk meg a hozzátartozóról. Továbbá az urna otthoni tárolása veszélyeztetheti a közeli hozzátartozók jogát a kegyeletgyakorlásra és az elhunyt emlékének tiszteletben tartására. A méltó és tiszteletteljes elbúcsúzás fontos része az egészséges gyász folyamatának, így ennek alapos átgondolása – még egy borzalmasan megterhelő időszakban is – létfontosságú. Ebben segít most a gyászolóknak az 5 országos temetkezési szervezet az edukációs kampányával.
Közeleg a halottak napja, az év egyik legfontosabb ünnepe, amikor azon szeretteinkre emlékezünk, akik már nem lehetnek velünk.
Ez alkalommal 5 országos temetkezési szervezet most először fog össze egy társadalmilag rendkívül fontos témában: évről évre 2-5%-kal nő az urnás temetkezések aránya hazánkban, azonban sajnos sokak számára nincs megfelelő tájékoztatás arról, hogy milyen kihívások járnak a hamvak otthoni elhelyezésével. A szervezetek közös edukációs kampányt indítanak azért, hogy segítsenek megérteni, milyen hatásai lehetnek, ha nem a temetőben, hanem a családi otthonban kerülnek elhelyezésre az urnák.
Magyarországon évente körülbelül 135.000 elhunytat helyeznek végső nyugalomra (KSH 2022). Hazánkban az urnás temetések aránya 70%, Budapesten 95% és a megyei jogú városokban is jóval az országos átlag feletti. A tendencia folyamatosan növekszik, ami számos, szubjektív tényező hatására vezethető vissza, a legkülönbözőbb egyéni vagy családi preferenciák dönthetnek.
A temetés akár hagyományos, akár modern, lehetőséget teremt a család, az ismerősök, barátok számára, hogy végső búcsút vegyenek az elhunyttól. A búcsú alkalmat ad a gyászolóknak, hogy megosszák fájdalmukat és érzelmi támogatást nyújtsanak egymás számára. Sokan szerettük hamvait speciális módon helyezik el, otthonukban tartják, vagy egyéb, nem megszokott helyszínt választanak. Egyre több olyan esettel találkozunk, amelyben az urnát nem méltó módon, nem megfelelő jogszabályi előírások mellett tárolják: hulladéktárolóból, vasúti értékmegőrzőből, vagy valamelyik folyónkból kerül elő urna. Egyre gyakoribbak az illegálisan létesített emlékhelyek is, melyek sokkolják a szabadidős tevékenységet folytatókat egy közparkban vagy valamelyik természetes tavunk, folyónk partján.
A családi fészek nem temető! Ilyenkor gyakran elmarad a gyászszertartás, hozzátartozók, barátok megfosztva érezhetik magukat kegyeleti joguk gyakorlásától, hisz nem tudtak elbúcsúzni.
Minden gyász egyedi. Mindenkinek joga van saját döntése szerint gyászolni, ugyanakkor az információhiány miatt az elmúlt időszakban egyre több, az urnák hazaviteléből származó problémáról hallani:
- nem feltétlenül biztosított az elhunyt családtagjainak bejutása az urna helyét szolgáló ingatlanba,
- a járási kormányhivatalnak ellenőrzési joga van, a hatóságok vizsgálhatják az “urna kiadási nyilatkozat” tartalmának betartását, a hamvak kezelését,
- előfordulhat, hogy például költözés során megrongálódik az urna, ami nehezen feldolgozható lelki terhet jelenthet,
- valamint az érzelmi oldalról sem feledkezhetünk meg: a hamvak otthon tartása folyamatosan emlékeztethet a veszteségre, ami érzelmileg megterhelő lehet, sőt, pszichológusok véleménye szerint jelentősen nehezítheti a gyászfeldolgozás folyamatát és az elengedést.
Hamvasztás után az elhunyt hamvainak méltó elhelyezésére számos lehetőség létezik. Ezek közé tartozik a temetőbe, urnafalba, urnafülkébe vagy földbe helyezés, valamint a temetőn belüli szétszórás. Templomok vagy altemplomok is szolgálhatnak nyughelyként, illetve repülőgépről való szórásra és vízre engedésre is van lehetőség, de e két utóbbi esetében engedélyre van szükség. Az emlékerdők is elérhető alternatívaként szolgálhatnak, ahol egy kiválasztott fa gyökerei mellett helyezhetőek el a hamvak. Továbbá, a hamvak megosztásával a gyászolók választhatják a kegyeleti ékszerben, mini urnában vagy szelencében történő elhelyezést is.
Szakértői vélemények szerint is fontos odafigyelni a gyász megélésének természetes folyamatára: „A gyász egy törékeny utazás, aminek természetes módon kell előre haladnia, és az urnák otthon tartása adott esetben akadályozhatja ezt a gyógyulási folyamatot” – mondta egy mentálhigiénés szakember.
„A gyász örökre velünk marad, beleszövődik az életünkbe. Ahhoz azonban, hogy lassan csendesüljön a fájdalom, nem csak időben, de térben is távolságot kell nyernünk. Az otthon tartott urnák túlságosan közel tartják a fájdalmat, így megzavarják a lélek gyógyulási folyamatát” – nyilatkozta Dr. Orvos Tóth Noémi klinikai szakpszichológus.
Az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI), a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete (MATESZSZ), a Magyarországi Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete (MTFE), a Magyarországi Krematóriumok Szövetsége (MKSZ) és a Magyar Temetkezési Kellékgyártók Egyesülete (MATEK) most összefogva hirdetik meg kampányukat, mely során több száz temetőben, tízezer nyomtatott tájékoztató kiadvánnyal, egy a témával foglalkozó honlappal (http://www.magyartemetkezes.hu) és médiamegjelenésekkel szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a hozzátartozóknak milyen segítő és támogató rendszer áll rendelkezésükre, mellyel könnyebben tudnak eligazodni a kegyeleti kérdésekben.
Európa-szerte különböző szabályozásokkal találkozhatunk a hamvak elhelyezésére, melyek között eligazodni jelentős kihívást jelenthet a gyászoló családok számára. Az országok közötti jelentős különbségeket e téren jól példázzák a lengyel előírások, melyek szerint sem az urnák otthon tartása, sem a hamvak szórása nincs engedélyezve. A német szabályozás szerint a hamvaknak sírban vagy erdei temetői sírhelyen kell végső nyughelyet találniuk, míg Franciaországban tilos az urnák otthon tartása, de a hamvak szétszórása engedélyezett meghatározott helyeken. Dániában engedélyezett a hamvak temetése a templomkertekben vagy a szétszórásuk, de az otthoni tárolásuk nem. Norvégiában például szigorúan tilos az emberi maradványok otthoni tárolása, lehetőség van temetésre, engedéllyel szétszórásra.
Visszatérve hazánkra, Magyarországon a temetők szolgáltatásai között számos lehetőség szerepel urnák tárolására, melynek segítségével tradicionális nyughelyen tudhatjuk szeretteink hamvait. Országszerte az urnafülkében 10 évre 20-25 ezer forint körüli összeg az urnahely megváltásának díja. Ezt a példát alapul véve, egy temetői szolgáltatás keretében biztosítani helyet szerettünk hamvainak, mindössze havi 200 forint költséget jelent. Budapesten és nagyvárosok frekventáltabb temetőiben ez az összeg magasabb lehet természetesen, de mivel a szolgáltatások és a költségek egyaránt széles skálán mozognak, mindenképpen érdemes több helyen érdeklődni ezekről, hogy a leginkább megfelelő lehetőséget megtaláljuk mind a hozzátartozók, mind elhunyt szerettünk tekintetében.
Az 5 országos temetkezési szervezet ezúton igyekszik arra ösztönözni a lakosságot, hogy gondosan fontolják meg a kegyeleti és ezzel összefüggő lelki kihívásokat, és segítséget nyújt nekik eligazodni a temetkezési lehetőségek és a gyászfeldolgozás kérdéseiben. A hazaszállított majd otthon tartott hamvak esetében fennáll a lehetőség, hogy ez a megoldás nem nyújtja a közös búcsú átélésének „élményét”, ellentétben a hagyományos szertartásokkal, amelyekkel méltó módon emlékezhetünk meg a hozzátartozóról. Továbbá az urna otthoni tárolása veszélyeztetheti a közeli hozzátartozók jogát a kegyeletgyakorlásra és az elhunyt emlékének tiszteletben tartására. A méltó és tiszteletteljes elbúcsúzás fontos része az egészséges gyász folyamatának, így ennek alapos átgondolása – még egy borzalmasan megterhelő időszakban is – létfontosságú. Ebben segít most a gyászolóknak az 5 országos temetkezési szervezet az edukációs kampányával.