Az Altamira barlangrajzaitól napjainkig

2024. 12. 02., 12:49pm
A Magyar Nemzeti Múzeum új tárlata a legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira-falfestményeinek világát mutatja be.

 

by Szendi Horváth Éva

 AZ ALTAMIRA BARLANGRAJZAI - A MŰVÉSZET KEZDETEI!

A kiállításon a barlangrajzok fényképei eredeti méretben tárulnak a látogatók szeme elé. A Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetben található magyar anyagnak hála, a közönség bepillantást nyerhet a mai Magyarország területének felső-paleolitikumába is.

A kiállítás bemutatja a barlang megtalálásának körülményeit és magát a felfedezőt egyaránt. A látogatók megtekinthetik a híres bölényeket, de a barlangi művészek kéznyomait is.

Az őstörténet kutatásának egyik emblematikus dátuma 1879 volt, amikor Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával felfedezte az Altamira-barlang falképeit. A felfedezést egy évvel később publikálta, azonban két évtizednek kellett eltelnie, mire a kritikus őstörténészek többsége elismerte, hogy nem hamisítványokkal van dolguk. Mindehhez az is kellett, hogy Franciaországban is találjanak barlangfestményeket,

így a spanyolországi felfedezést a francia tudósok könnyebben fogadták el. Azóta már több mint ötszáz őskőkori barlangi, vagy szabad ég alatti európai lelőhely festményei, sziklarajzai és karcolatai váltak ismertté.1985-től az őskőkor művészete, így az Altamira-barlang is a világörökség részévé vált.

 Bár az Altamira-barlang falképei megismerhetőek a helyszínen – ha nem is a barlangban, hiszen az érzékenysége miatt korlátozva látogatható –, valamint az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpontban. Ez az intézmény állított össze egy rangos fotó- és szöveganyagot, amely a készülő kiállítás alapanyagát is biztosítja.

A tárlat 2024. június 2-ig megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.

A kiállításhoz szakmai vezetések és múzeumpedagógiai –foglalkozások társulnak , illetve az ajándékbolt a tárlathoz illeszkedő kollekcióval várja a látogatókat.

 

 A MAGÁNYOS HEGY KINCSEI – ÉVEZREDES TÖRTÉNETEK A SOMLÓ-HEGYEN

A tárlat a Somló-hegyen zajló legújabb régészeti kutatások eredményein és a magyar régészet hőskorából származó felfedezéseken keresztül mutatja be a terület késő bronzkori és kora vaskori világát. A látogató megismerheti a  hegyet uraló harcosok szokásait és a két korszak fémműves mestereinek legszebb alkotásait  egyaránt.

A Somló mint vulkáni tanúhegy ma leginkább különleges borvidékként, kirándulóhelyként és középkori vára miatt ismert. Kevesen tudják, hogy a Kr. e. 1. évezred első felében harcosok vezette közösségek lakták, amelyek rejtélyes áldozati ceremóniáik során kincseket rejtettek el a hegyi településen. Ez a hely változatos történeteket rejt az egykor ott élt emberek vadászatairól, lakomáiról, ünnepeiről. A hegy előterében teljes közösségek munkáját felemésztő, hatalmas sírhalmok alatt találták meg a régészek azokat a különleges tisztelet által övezett halottakat, akiket egykor a tárgyaik társaságában temettek el.

A Somló-hegy a területéről előkerült késő bronzkori és kora vaskori sírok révén már a 19. században európai hírnévre tett szert. Az elmúlt száz évben azonban a magyar régészet megfeledkezett a hegyről, ezért a kiállítás azt szeretné bemutatni, hogy milyen elfelejtett történeteket rejt a hegy, valamint, hogy miket tud ebből rekonstruálni a régészet.

A Somlón tavaly év elején elindult friss kutatás eredményeként feltárt kincsleletek alapjaiban változtatják meg a késő bronzkor végi és kora vaskori rítusokról eddig kialakított képet. Az előkerült tárgyak mögött egész Európát átszövő kapcsolatrendszerek húzódnak, átölelve a Baltikum, Alpok és Kárpát-medence térségét. Az arany és borostyán ékszerek, egy vadkanagyar trófeakészlet és az egyedi fegyverek mind egy virágzó, késő bronzkori somlói közösséget mutatnak be.

Az építészet társművészetként és társtudományként jelenik meg a tárlaton, hiszen a közönség a Műegyetem építészhallgatóinak somlói kötődésű válogatott terveit, makettjeit is megtekintheti majd.

A kiállítás két kurátora Soós Bence és Tarbay János Gábor régészek.

A tárlat március 28-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében.

 

MAGYAR MENYASSZONY

A kiállítás Nőkről szól – ám nemcsak Nőknek!

A Magyar Menyasszony című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású új időszaki kiállítása. A tárlaton féltve őrzött ruháik, kellékeik, szerelmes leveleiken keresztül több száz ismert és ismeretlen nő rejtélyes története elevenedik meg.

A XVI. századtól napjainkig a világban szinte minden megváltozott. Sokat változtak a női szerepek is, de egy dolog mégis ugyanaz maradt: 500 éve is voltak menyasszonyok, és ma is vannak. A “menyasszonyság”, a menyasszonnyá válás koroktól, irányzatoktól, ideológiáktól függetlenül ma is a nőiesség, a női szépség egyik szimbóluma.

A rendkívül sokszínűen illusztrált tárlat egyszerre világít rá arra, hogy a nők szerepe fontosabb volt, mint az a történetírók rostáján átszűrődik.  Túl ezen arra is, hogy miként változott az elmúlt öt évszázadban a nők társadalmi szerepe és harcolták ki maguknak saját sorsuk alakításának jogát, lehetőségét.

A Magyar Menyasszony kiállítás egy nagyívű vállalkozás, méltó a Magyar Nemzeti Múzeum hagyományaihoz.

Ez a kiállítás egy széleskörű összefogás eredménye. A múzeumi szakma, a kutatók, hivatásos gyűjtők és magánemberek összefogásából, felajánlásaiból jött létre.

Csak a Magyar Menyasszony facebook csoportnak több mint 11 ezer tagja van, és a www.magyarmenyasszony.hu online gyűjteményben is több mint ezer esküvői fotót küldtek már be. Az oldalra folyamatosan lehet fotókat feltölteni, amelyek mind megjelenne az kiállításban látható interaktív installációban.

A Magyar Nemzeti Múzeum több száz párválasztással és esküvővel kapcsolatos műtárgyat őriz a kora újkortól egészen a jelenkorig. A Textilgyűjtemény legkorábbi, Európa második legrégebbi menyasszonyi öltözete a 16. század elejéről való, melyet a hagyomány szerint 1522-ben Mária királyné viselt Lajos királlyal való házasságkötésekor. Ez a nemzetközi viszonylatban is páratlanul értékes darab jelöli ki a kiállítás által felölelt korszak kezdő dátumát.

De nemcsak a gyönyörű ruhát csodálhatják meg a látogatók, hanem megismerhetik Habsburg Mária és II. Lajos frigyének történetét is. Az ő frigyük az a ritka, elrendezett középkori házasság volt, melyet igaz szerelem pecsételt meg. A két fiatal a király korai haláláig (1526) rajongva szerette egymást. Uralkodó dinasztiák és arisztokrata asszonyok történetei mellett a kiállítás foglalkozik családja előrejutását mindenekelőtt ambicionáló polgárnővel, korabeli társadalmi és öltözködési normákat felrúgó múzsával, holokauszt árnyékában igent mondó arával, vagy online társkereső oldalon párját megtaláló asszonnyal, és még sok izgalmas és tanulságos női sorssal.

A múzeum a bemutatott tárgyak, ruhák igen nagy részét elkötelezett és lelkes embereknek köszönheti. Ez a tárlat közösségi felajánlásoknak köszönhetően válik igazán egyedivé és különlegessé. Sokak gesztusa tette lehetővé, hogy a kiállítás keretein belül a  történelmi személyek mellett a jelenkor emberei és az ő történeteik is megjelennek.

A Magyar Nemzeti Múzeum körúti oldalának kerítésén látható a Magyar Menyasszony nagyszabású időszaki kiállításának pop up változata.

Az szabadtéri tárlaton a járókelők megismerkedhetnek a kiállítás koncepciójával, azzal, hogy a projekt milyen nagy hangsúlyt helyez a közösségére és közönségére. Néhány, a kiállításban megtekinthető különleges műtárgy révén  ízelítőt kapnak a sokféle női sorstörténetből.

A kiállítás december 14-től  2024. augusztus 25-ig látható, ám a tárlat meglátogatását a Valentin-nap is aktuálissá teszi!