Zarándoktársak

2023. 31. 08., 11:19am
A hétvégén a Pannonhalmi Főapátságban az Arcus Temporum Művészeti Fesztiválon különleges pillanatokat élhettek át a fesztiválozók

 

by Szendi Horváth Éva - SBEdit

- Az idei Arcus koncertjei hamis hangok hiányában mennyeiek voltak, - mondta az Arcus Temporum idei házigazdája, Bősze Ádám zenetörténész a zárókoncerten. A Pannonhalmi Főapátságban 2023. augusztus 25-27. között, három napra zarándokká és úton lévő társakká váltak művészek, közönség és a bencés szerzetesek. Az Arcus Temporum Kortárs Művészeti Fesztiválon a zenei, irodalmi, képzőművészeti és spirituális programokon mindenki önmagához, egymáshoz és végső soron Istenhez is közelebb került.

- A 19. Arcus Temporum Fesztiválon Győri Noémi és Madaras Gergely zenei művészeti vezetők jóvoltából Haydn és Arvo Pärt zenéje a lélek és az emberi közösség különleges mélystruktúráiba vezetett el bennünket, mélységekbe, miközben persze játékosságnak is akadt hely. Mindez pedig egyedülállóan magas szintű művészi előadásokban, – összegezte élményeit Dejcsics Konrád atya, a fesztivál igazgatója. Majd hozzátette: Különleges volt az a – teológiai szóval – perichorézis, amellyel (ugyancsak a művészeti vezetők gondosságának köszönhetően) a zene és a többi művészeti ág egymásba hajlott, reflektált és inspirált. Összevegyíthetetlenül és szétválaszthatatlanul egy művészi és gondolati történést létrehozva.

Az idei fesztivál hívószava – ahogy a Pannonhalmi Főapátság teljes 2023-as évadának is – a Zarándoklat volt. Ennek jegyében született meg az Arcus zenei programja. A koncertek címükben is – Hívás, Az elszakadás, Az út, Merengés/Szemlélés, Megérkezés – a zarándoklat egy-egy állomását szimbolizálták. Már rögtön a nyitókoncerten, augusztus 25-én megtapasztalhatta a közönség, milyen az, ha nemcsak fizikai értelemben zarándokolunk, hanem lelkünk is útra kel.

A Szent Márton-bazilikában a Hívás című koncerten az Arcus művészeti vezetőinek, Győri Noéminek és Madaras Gergelynek a fuvolapárbeszéde nyitotta a programot. A kortárs észt zeneszerző, Arvo Pärt Estländler című darabjához oly finomsággal és hozzáértéssel nyúltak, hogy már az első hangok felcsendülésekor mindenki biztos lehetett abban, hogy a koncert a zenei mellett spirituális élménnyé válik. Madaras Gergely a Bazilika karzatáról „felelgetett” felesége, Noémi fuvolaszólamára. Azaz a dallamok olykor a közönség által nem látható helyről érkeztek, amely Mona Dániel zenetörténész szavaival élve „a semmiből váratlanul érkező hívás illúzióját” keltették.

Fejérvári Zoltán, Rohmann Ditta, Madaras Gergely, Győri Noémi

A hangversenyen Pärt darabjai mellett – ahogy az egész fesztivál alatt - a klasszikus mester, Joseph Haydn művei szólaltak meg. A művészeti vezetők nem csak a terekkel játszottak. Noémi és Gergő mellett a nyitókoncert további fellépői – az idei Arcus állandó csellistája és zongoristája, Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán, a Cythera Európai Kamarakórus Zeke Mihály vezényletével és a Magyarországon először játszó, cseh Talich Quartet – hol külön-külön, hol párba, vagy épp trióba állítva szólaltatták meg a műveket.

Talich Quartet

Ezt a formációkban megjelenő változatosságot mind az öt koncerten megtapasztalhatta a közönség. A már említett művészek mellett a többszörös versenygyőztes francia klarinétos, Pierre Génisson, a kiváló fagottművész, Bogányi Bence, a Budapesti Fesztiválzenekar első kürtöse, Szőke Zoltán, az osztrák oboaművész, Clara Dent-Bogányi, az idén 60 éves Liszt Ferenc Kamarazenekar és a pannonhalmi bazilika karnagya, Kiss Zsolt orgonaművész okozott felejthetetlen pillanatokat.

Az egyik legkülönlegesebb koncertet szombaton tartották. Az út címet viselő hangversenyen a Boldogasszony-kápolnából indultak és a bazilikába érkeztek meg a résztvevők. Közben a Millenniumi-emlékmű alatt megállva a Cythera Európai Kamarakórus zenéjében és a napnyugtában gyönyörködhettek. A sétálós koncertet Pärt altatója, a Kuss kuss kallike zárta, amelyről maga az észt zeneszerző így vallott: Az altatódalok olyanok, mint az elveszett Paradicsom kis darabkái – egy kis vigasztalás, amely a mélység és a meghittség érzésével párosul. Ezt az altatódalt felnőtteknek és a mindannyiunkban élő gyermeknek írtam.

 

 

 

 

Az Arcus másik zenei kuriózuma az 5:45-kor kezdődő hajnali koncert volt. A bazilika ónix ablakán át beszűrődő első napsugarakat csodálhatta meg a közönség a Merengés/Szemlélés című hangversenyen. A közönséggel körbevett zenészek a meditatív és meghitt hangulatú műveket a szentélyben szólaltatták meg, taps nélkül. A kivétel nélkül teltházas koncertek mellett nagy érdeklődés kísérte a házigazda, Bősze Ádám előadását is. A zenetörténész a tőle megszokott szórakoztató stílusban az Esterházy-udvar egyházzenei életéről és Haydn szakrális kompozícióiról beszélt.

A koncerteket az irodalmi díszvendég Barnás Ferenc felolvasása indította. A jelenlévők az írót azonban nem csak a hangversenyeken elhangzó műrészletei alapján ismerhették meg. Bazsányi Sándor esztéta izgalmas beszélgetésben kérdezte őt írói munkásságáról, életútjáról és arról, hogyan kötött ki a regényeknél. Egy utcazenész mindennapjairól szóló Bagatell című regénye különleges felolvasószínházi előadáson elevenedett meg. Seress Zoltán Jászai Mari-díjas színész tolmácsolta az író szavait, miközben Győri Noémi, Rohmann Ditta és Pierre Génisson adta a zenei aláfestést. Az előadásba a közönséget is bevonták. Ezáltal úgy érezhették, hogy maguk is talán a furcsa figurák közé tartoznak, akikkel a regény főhőse nap, mint nap találkozott. 

A zenei és irodalmi mellett a képzőművészeti programok jelentették az Arcus harmadik pillérét. A fesztiválon egy különleges, egyben meghökkentő performatív alkotással a Képzőművészeti, valamint a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói mutatták meg milyen mélységei és dimenziói vannak a zarándoklat fogalmának . A képzőművészeti élményt Konrád atya szavai szerint leginkább a sebezhetőség szóval lehetne leírni.

-Fiatal művészek a Boldogasszony-kápolna védettségében kitették saját érzékenységüket a befogadókkal közös történésnek, ezzel megmutatták életkorukból, művészi gondolkodásukból és talán személyiségükből fakadó sebezhetőségüket. Boldognak mondhatja magát az a hely, amely megkapja a fiataloktól ezt a bizalmat, - mondta.

Az Arcuson nyílt meg a fiatal tehetség, Tompai Noémi kiállítása is. A Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatója több éve járja a Szent Jakab zarándokutat, amelyről alkotásaival mesél. Ahogy az a tárlaton is kiderül, sokan kérdezik meg tőle, hogyan mert egyedül nekivágni az útnak. Így válaszolt: Szégyenemre kezdetben arra a kérdésre, hogy egyedül járom-e az utat, igennel feleltem. Kicsit később viszont már így válaszoltam: Nem. Nem egyedül, Istennel.

Az Isten zarándoknépeként járt út volt a témája Az egyház zarándoklásai beszélgetésnek. Várszegi Asztrik emeritus főapát, Kisnémet Fülöp bencés szerzetes és Dejcsics Konrád atya azt boncolgatták, hogy miként verhetne gyökeret az egyházban a Ferenc pápa által meghirdetett szinodális gondolkodás.

-A 2000 éves egyház nem tud kommunikálni az emberekkel. Ezzel komolyan szembe kell nézni,

mondta a tőle megszokott őszinteséggel Asztrik atya. Majd hozzátette: Ha mi keresztények tudnánk a kommunikációnkban egészségesen, normálisan, emberien viselkedni, az a Szentlélektől lenne.

A Szentatya által meghirdetett szinodális út a találkozáson, az egymás meghallgatásán és az együtt járáson alapul. A szerzetesközösség az Arcuson is ennek jegyében ajánlott fel személyes alkalmakat, amelyeken az érkezők megmerítkezhettek az ezeréves hagyományokban, a bencés lelkiségben.

-A fesztivál során, a művészekkel és a fesztivállátogatókkal folytatott beszélgetésekben újra meg újra visszatért, hogy milyen különleges küldetése van az Arcus Temporum Művészeti Fesztiválnak, – mondja Konrád atya. Egyre inkább kirajzolódik a magyar komolyzenehallgató közönség számára az a nagyszerű ív, amely az elmúlt 19 év pannonhalmi művészeti fesztiváljaiból létre jött.

-A 2023-as, tizenkilencedik alkalommal megrendezett fesztivál csodálatos fogadtatása a publikum részéről arra invitál minket, bencés szerzeteseket és a fesztivál szervezőit, hogy újult erővel és lelkesedéssel készüljünk a jubileumi, huszadik fesztiválra, amelyet a pannonhalmi szerzetestemplom felszentelésének 800. évében rendezhetünk meg, -tette hozzá.

Az Ünnep évében is a hazai és a nemzetközi művészvilág jeles képviselőit hívják meg az ősi falak közé a fesztivál három napjára, 2024. augusztus 23-25. között. A fesztiváligazgató pedig azt is elárulta, hogy elfogadta meghívásukat és irodalmi díszvendégként a jövő évi fesztiválra az Oscar-díjas Saul fiai film főszereplője, a Kossuth-díjas színész, író, költő és énekes, Röhrig Géza érkezik.   

Fotó: Hirling Bálint