Meg nem épült Budapest...
2022. 06. 07., 9:21pm
Kétszintes körgyűrű Pest felett? Híd a Parlamentnél? Budapest közlekedési vízióit összegző időszaki kiállítás nyílt a Közlekedési Múzeumban
Újabb időszaki kiállítás látogatható a Közlekedési Múzeum leendő otthonában, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában.
A Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik című kiállítás és a Múzeum gyűjteményfejlesztési eredményeit bemutató tárlat.
Ezek mellett a Meg nem épült Budapest metróvonalak, autópályák, siklók és sugárutak tervrajzain, korabeli térképeken és látványterveken keresztül idézi meg, hogy milyen lenne egy alternatív Budapest az elmúlt 150 év közlekedési tervei alapján.
Az Északi Járműjavító nemcsak a MÁV, hanem egész Magyarország egyik legfontosabb vasúti műhelye volt. Néhány éven belül pedig itt nyílik meg a Közlekedési Múzeum új épülete.
A Meg nem épült Budapest egy izgalmas utazás a főváros múltja és egy alternatív jövő között. A nagyközönség most először láthatja ezeket az elfeledett terveket, amelyek közt ugyanúgy találunk századfordulós közlekedési utópiákat és a mai napig lezáratlan elképzeléseket. Így a kiállításon a szakmabeliek, a közlekedéstörténet iránt érdeklődők és Budapest szerelmesei egyaránt újdonságokat láthatnak.
Az új időszaki kiállítás a 19. század második felétől kalauzol végig azokon az urbanisztikai terveken, amelyek máig meghatározhatták volna fővárosunk arculatát és a városlakók mindennapi életét – de végül nem valósultak meg. Sajnos, vagy szerencsére, mindenki maga döntheti el a tárlat megtekintése után.
A jövő Budapestjét minden korszak másként képzelte el. A Gellérthegyi sikló megépítése legalább másfél évszázados álom. A 20. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országházhoz és levegős sugárutat Erzsébetvárosba. Helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak. Épüljön gyalogos híd a Dunán? Mit lehetne tenni a várost kettévágó vasúttal? Hol legyen a főpályaudvar? Érdemes a város közepébe beékelődő Nyugati pályaudvar szerepét újragondolni? Születtek elképzelések a fejpályaudvari rendszer megszüntetésre. Az első metróhálózat terveit is felvázolták, grandiózus, szobrokkal és freskókkal díszített, szovjet típusú megoldásokkal egy időben. Később a növekvő autóforgalmat kiszolgáló létesítményekről születtek tervek: föld alá bújtatott Nagykörútról a Blaha Lujza téri kereszteződésben, kétszintes autópálya-körgyűrűről a Hungárián, illetve a várost keresztül-kasul átszelő gyorsforgalmi útvonalakról.
„A terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a történelmi környezet változásával csendben az íróasztalfiókba. Vannak olyan, százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát; de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra. Sokszor még a dokumentumok is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak. A „Meg nem épült Budapest” kiállítás azokból a mozaikdarabkákból áll, amelyek a félbemaradt nagy koncepciókból ránk maradtak, az Északi fűtőháztól a Flórián téri felüljáróig” – emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a kiállítás megnyitón.
Vitézy Dávid
A múzeum új helyszínén nyílt meg május 28-án a Volt egyszer az Északi, a történet folytatódik… c. kiállítás is, amely az Északi Járműjavítóban karbantartott vasúti járművekkel, azok modelljeivel, fotókkal és plakátokkal meséli el a magyar vasúttörténet ikonikus helyszínének történetét.
Az elmúlt időszak gyűjteményfejlesztését bemutató Fókuszban a gyűjtemény szekcióban pedig látható az Ikarus gyár exportsikereit megalapozó Ikarus 311-es, valamint egy 211-es autóbusz, de először tekinthetőek meg a múzeum gyűjteményezési programjának új darabjai is. Ilyen a Csepel 450-es tehergépkocsi, amelyet 1955-től a ‘70-es évekig gyártottak, s rövidesen ez a modell vált a legmeghatározóbbá a polgári használatban is. 1959-ben mutatta be a Skoda modern vonalú kisautóját, a Skoda Octaviát, amely hazánkban is meghatározta a ‘60-as, ‘70-es évek városképét. A Közlekedési Múzeum gyűjteményében már egy, az eredeti festést őrző, több, mint 60 éves modell is szerepel. De eredeti Ford T-modell, vagy éppen két világháború közötti jobbkormányos magyar autó is feltűnik a tárlaton.
Az immáron három kiállítás egyetlen jeggyel látogatható az egykori Északi Járműjavítóban, Kőbányán.
Jegyek online is kaphatóak: https://jegy.kozlekedesimuzeum.hu/
Újabb időszaki kiállítás látogatható a Közlekedési Múzeum leendő otthonában, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában.
A Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik című kiállítás és a Múzeum gyűjteményfejlesztési eredményeit bemutató tárlat.
Ezek mellett a Meg nem épült Budapest metróvonalak, autópályák, siklók és sugárutak tervrajzain, korabeli térképeken és látványterveken keresztül idézi meg, hogy milyen lenne egy alternatív Budapest az elmúlt 150 év közlekedési tervei alapján.
Az Északi Járműjavító nemcsak a MÁV, hanem egész Magyarország egyik legfontosabb vasúti műhelye volt. Néhány éven belül pedig itt nyílik meg a Közlekedési Múzeum új épülete.
A Meg nem épült Budapest egy izgalmas utazás a főváros múltja és egy alternatív jövő között. A nagyközönség most először láthatja ezeket az elfeledett terveket, amelyek közt ugyanúgy találunk századfordulós közlekedési utópiákat és a mai napig lezáratlan elképzeléseket. Így a kiállításon a szakmabeliek, a közlekedéstörténet iránt érdeklődők és Budapest szerelmesei egyaránt újdonságokat láthatnak.
Az új időszaki kiállítás a 19. század második felétől kalauzol végig azokon az urbanisztikai terveken, amelyek máig meghatározhatták volna fővárosunk arculatát és a városlakók mindennapi életét – de végül nem valósultak meg. Sajnos, vagy szerencsére, mindenki maga döntheti el a tárlat megtekintése után.
A jövő Budapestjét minden korszak másként képzelte el. A Gellérthegyi sikló megépítése legalább másfél évszázados álom. A 20. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országházhoz és levegős sugárutat Erzsébetvárosba. Helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak. Épüljön gyalogos híd a Dunán? Mit lehetne tenni a várost kettévágó vasúttal? Hol legyen a főpályaudvar? Érdemes a város közepébe beékelődő Nyugati pályaudvar szerepét újragondolni? Születtek elképzelések a fejpályaudvari rendszer megszüntetésre. Az első metróhálózat terveit is felvázolták, grandiózus, szobrokkal és freskókkal díszített, szovjet típusú megoldásokkal egy időben. Később a növekvő autóforgalmat kiszolgáló létesítményekről születtek tervek: föld alá bújtatott Nagykörútról a Blaha Lujza téri kereszteződésben, kétszintes autópálya-körgyűrűről a Hungárián, illetve a várost keresztül-kasul átszelő gyorsforgalmi útvonalakról.
„A terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a történelmi környezet változásával csendben az íróasztalfiókba. Vannak olyan, százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát; de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra. Sokszor még a dokumentumok is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak. A „Meg nem épült Budapest” kiállítás azokból a mozaikdarabkákból áll, amelyek a félbemaradt nagy koncepciókból ránk maradtak, az Északi fűtőháztól a Flórián téri felüljáróig” – emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a kiállítás megnyitón.
Vitézy Dávid
A múzeum új helyszínén nyílt meg május 28-án a Volt egyszer az Északi, a történet folytatódik… c. kiállítás is, amely az Északi Járműjavítóban karbantartott vasúti járművekkel, azok modelljeivel, fotókkal és plakátokkal meséli el a magyar vasúttörténet ikonikus helyszínének történetét.
Az elmúlt időszak gyűjteményfejlesztését bemutató Fókuszban a gyűjtemény szekcióban pedig látható az Ikarus gyár exportsikereit megalapozó Ikarus 311-es, valamint egy 211-es autóbusz, de először tekinthetőek meg a múzeum gyűjteményezési programjának új darabjai is. Ilyen a Csepel 450-es tehergépkocsi, amelyet 1955-től a ‘70-es évekig gyártottak, s rövidesen ez a modell vált a legmeghatározóbbá a polgári használatban is. 1959-ben mutatta be a Skoda modern vonalú kisautóját, a Skoda Octaviát, amely hazánkban is meghatározta a ‘60-as, ‘70-es évek városképét. A Közlekedési Múzeum gyűjteményében már egy, az eredeti festést őrző, több, mint 60 éves modell is szerepel. De eredeti Ford T-modell, vagy éppen két világháború közötti jobbkormányos magyar autó is feltűnik a tárlaton.
Az immáron három kiállítás egyetlen jeggyel látogatható az egykori Északi Járműjavítóban, Kőbányán.
Jegyek online is kaphatóak: https://jegy.kozlekedesimuzeum.hu/