Egy felelősségteljesen gondolkodó vállalatnak napjainkban már módjában áll számos környezetvédelmi intézkedést meghozni azért, hogy egy jobb és zöldebb világot teremtsen.
És igen, akár egy textilipari firma is folyamatosan csökkentheti a természetre gyakorolt hatását, közben pedig kiváló minőségű termékeket és szolgáltatásokat biztosíthat a vásárlóinak. A kérdés, hogy miután egy ilyen szereplő elkötelezte magát a környezetvédelem mellet, mégis, hogyan valósítsa meg a klímasemleges célkitűzéseket a gyakorlatban? És miért is szükséges erről beszélni?
A Földünkért Világnap
A Földünkért kampánya “Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” mondattal vette kezdetét. Az IUCN(Természetvédelmi Világszövetség), az UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Programja) és a WWF (Természetvédelmi Világalap) összefogásával 1991. október 21-én jelent meg a Földünkért című új élővilág megőrzési stratégia.
Magyarországon 1992 óta minden év október 21. napján emlékezünk meg erről a napról. A kezdeményezés célja az, hogy felhívja az emberek figyelmét közvetlen környezetük védelmére, hiszen egészen egyszerű lépésekkel is fenntarthatóbbá tehetjük a minket körbevevő világot.
Vállalatok „zöld” gondolkodással a fenntartható jövőért
A fenntartható jövő kialakítása nem csak a kormányok és az egyének feladata, a gazdaság minden szereplőjének megvan a felelőssége ebben a folyamatban. Azt pedig már most látjuk, hogy a marketing-értéken túl is megéri fenntarthatóvá tenni egy cég működését. Rövid időn belül már nem az lesz a kérdés egy vállalatnál, hogy kimarad-e a fenntarthatósági irányból, hanem az, hogy a kimaradás milyen versenyhátrányt okoz neki.
A cégek számára kihívást jelent a zöld átállás. Ez magába foglalja az új vállalati stratégiák kidolgozását és tervezését, az átállási kockázatok beépítését, a finanszírozási lehetőségek feltérképezését, a működés során használt anyagok, berendezések és épületek fenntarthatóbbá tételét és a társadalmi szempontokat.
A pécsi textilipari vállalat, a Rovitex tulajdonos-ügyvezetője, Romeisz Norbert összegyűjtötte, mit tehet egy olyan textilipari szereplő, aki csökkenteni kívánja az ökológiai lábnyomát.
5 dolog, amit a textilipar megtehet a Földért
A legegyszerűbb és talán leginkább költséghatékony eszköz a környezetvédelem előmozdítására, ha a munkahelyek biztosítják a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét. A telephely méretétől függően érdemes akár több szelektív hulladékgyűjtő szigetet is kihelyezni, hogy a munkavállaló munkaideje során garantáltan találkozzon ilyen állomással. A cég ezzel a lépéssel új életet ad a szemétnek, és a környezetet is óvja.
Az OECD Global Plastics Outlook című kiadványának legfrissebb előrejelzése szerint a műanyaghulladék mennyisége 2060-ra megháromszorozódik, a 2019-es 353 millió tonnáról a következő négy évtizedben 1.014 millió tonnára emelkedik.
Érdemes a legnagyobb számban előforduló szennyező elem, a PET palack irányából megközelíteni a kérdéskört. Egy cégnél jó megoldás lehet vízautomaták kihelyezése, víztisztító rendszerek kiépítése.
„A Rovitexnél mi is támogatjuk a munkatársakat abban, hogy a PET palack helyett más megoldást válasszanak, ezzel is próbálunk hozzájárulni a műanyag hulladék csökkentéséhez” – mondja az ügyvezető.
Az OECD által jósolt 1.014 millió tonna szemét kétharmadát azonban várhatóan nem egyedül a csomagolás, hanem a fogyasztási cikkek és a textíliák teszik majd ki.
Ebből levonhatjuk a következtetést, hogy valóban a textilipar az egyik legnagyobb szennyező és pazarló ágazat. Jó stratégia lehet a káros hatások mértékének csökkentésére a maradékanyagok újrahasználása, a már eladott, kibocsájtott anyagok visszagyűjtése, gyártási folyamatban történű újbóli bevonása.
„A szegmens néhány szereplője már hazánkban is elkezdett lépéseket tenni ennek érdekében. Mi Pécsett a selejt anyagokból új, alternatív termékeket készítünk (pl. bevásárló táskákat). További maradék anyagokat és mintákat juttatunk el óvodákhoz és iskolákhoz, hogy ők majd oktatási céllal fel tudják használni. Ezzel pedig támogatjuk azt is, hogy a következő generáció már az újrahasznosítás szellemében nőhessen fel. Van használt függöny csere akciónk, ezzel a vásárlókat is bevonjuk a körforgásos gazdaságba.” – meséli az ügyvezető.
Összefogásra és tervezésre van szükség ahhoz, hogy fenntartható módon gazdálkodjunk az egyik legértékesebb nyersanyaggal, a vízzel. A csapadékvíz-gyűjtés megfelelő módszer akár a mosdók öblítéséhez, akár öntözéshez (ha zöld felülettel vagy növényekkel is rendelkezik a cég).
„Az energiapazarlás óriási mértékű károkat ró a Földre, éppen ezért nem elhanyagolható. Jelentős mértékű energiát lehet megfogni már a gyártás során is. Létezik olyan technológia – mi is ezt alkalmazzuk – amely során a gépeknél a technológia során termelődő hőt elszívás és tisztítás után meleg levegőként visszaforgatják, az üzemrész fűtését ezzel oldják meg.” – emeli ki Romeisz.
A szigetelésnek ugyanúgy, igencsak nagy fontossága van. Megfelelő szigeteléssel például akár egy raktárban is fixen tartható a 18-23 Celsius fok közötti hőmérséklet, fűtés és hűtés nélkül, zéró energiafelhasználással.
A jól bevált és már széles körben ismert napkollektorok vagy napelemes kiserőművek telepítése megoldhatja a melegvízellátást. A Rovitex 50 Kw napelemes kiserőművet telepített reménypusztai telephelyén, így aknázza ki ezt a megújuló energiaforrást.
Romeisz hangsúlyozza: „Hazai gyártóként lehet törekedni arra is, hogy a gyártási folyamat minél nagyobb része házon belül legyen, ezzel minimalizálva az anyagok felesleges szállítását a feldolgozó helyek között, így is energiát spórolva. A szükségszerű kiszállításokat, ügyintézést rövidebb távokon elektromos autóval is lehet végezni.”