Két ország egy város
2022. 22. 05., 9:47pm
A két különböző országhoz tartozó városok vezetői a 21. században már sok mindenben egyetértenek
by Szendi Horváth Éva
A két különböző országhoz tartozó városok vezetői a 21. században már sok mindenben egyetértenek, és közös rendezvényekkel igyekeznek közelebb hozni egymáshoz Dél- és Észak-Komárom lakóit.
Bár a trianoni döntés Komáromot több mint egy évszázada kettészakította, polgárainak szíve ma is egy ritmusra ver.
Erzsébet-híd
Dél-Komárom a Kisalföld keleti szélén, a Gerecse lábánál fekszik. A Duna jobb partján 15 kilométer hosszan nyúlik el és mintegy 19 ezer ember lakja. Észak-Komárom, a szlovák Komarno, a Csallóköz keleti csücskében, a Nagy-Duna és a Vág összefolyásánál terül el, lakossága körülbelül 34 ezer fő. A két várost a Duna és a Vág övezi, de a geomorfológiai helyzete teljesen eltér a korábbi évszázadokétól.
Információ: https:/iranykomarom.hu
Egy kis történelmi időutazás
E tájon való emberi megtelepedést már az őskorban is elősegítette a kiváló természetföldrajzi környezet. A Duna mindig könnyű közlekedési és szállító utat jelentett, vize bővelkedett halakban, az ártere pedig kitűnő legelőt biztosított az állatok számára. A két folyó találkozásánál már a honfoglaló magyarok is településeket hoztak létre. Az évszázadok során fa- és gabonakereskedők, hajóácsok tették gazdaggá a várost. Komárom jelentőségét később Pozsony közelsége nagyban emelte, illetve az, hogy 100-100 kilométerre fekszik Bécs és Budapest között.
Az észak-komáromi Öregvár helyén már a 10. században is állt egy erődítmény, mely az átépítésnek köszönhetően 1241-42 évi tatár támadásoknak is ellen tudott állni. A várat a 15. században Mátyás király pompás reneszánsz palotává alakította át. A török időkben a komáromi vár a Magyar Királyág végváraként, Bécs elővédjeként funkcionált. Amikor Szulejmán 1529-ben hadjáratot indított Bécs ellen, mindenáron el be akarta venni Komárom várát. A várvédők ebben az időszakban több ostromot is elszenvedtek, ám az objektumot a szultán csapatai csak rövid időre tudták elfoglalni. Mátyás király palotája helyén a 16. században I.Habsburg Ferdinánd bástyás erődöt építtetett. Az Öregvár külső kerülete az óta lényegében nem változott. A történelem során az erőd sok ostromot állt ki, de soha senkinek nem sikerült elfoglalnia. Történelme folyamán Komáromot többször árvizek, földrengések, tűzvészek pusztították el, de lokálpatrióta, erőslelkű lakóinak köszönhetően minden csapásból fel tudott állni.
Közép-Európa legnagyobb erődrendszere
A vár helyzete 1807 után gyökeresen megváltozott. A napóleoni háborúk hatására egyes országok újra gondolták biztonságukkal kapcsolatos elképzeléseiket. Komárom várát is megerősítették. Napóleon hamar felfedezte a város stratégiai jelentőségét és a 1809-es győzelmes győri csatája után Komárom felé indult. Ám az új-szőnyi sánctábor védői rendre visszaverték a támadásokat, a francia csapatokat pedig rövidesen elvezényelték Magyarországról. I.Ferenc osztrák császár és magyar király 1809 júliusában Komáromba teszi át az egész udvartartását. A város, földből készült erődítései révén ekkor már fontos hadműveleti központtá vált. Az uralkodó jelenlétében nagyszabású hadgyakorlatot és ostromkísérletet hajtottak végre. A következő évben I.Ferenc elrendelte, hogy Komáromban alakítsák ki az Osztrák Császárság új birodalmi erődítményi rendszerét. 1850-ben elkezdődik az erődök építése és mintegy két évtizedig tart. Ám mire felépültek, szerepük okafogyottá vált, hisz’ elkészültek a hátul-töltős ágyúk és megszületett a dinamit…
Közép-Európa legnagyobb, épen fennmaradt erődrendszerét I.Ferenc a monarchia 200 ezer katonájának befogadására terveztette. Az erődöket mindig katonai célokra használták.
A II. világháború alatt, 1944-ben Csillagerődben internáló tábor működött. A háború után átmenetileg szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd az ÁFÉSZ raktárai kaptak itt helyet. A Csillagerődöt 1956 és 1991 között az orosz csapatok vették birtokba éppúgy, mint szőlődombból kivájt, monumentális Monostori erődöt. Az utóbbiban az orosz légvédelmi egységek oly’ roppant mennyiségű lőszert halmoztak föl, hogy nemzetközi konfliktus esetén az ötödik helyet foglalta el a NATO kilövési listáján. A zaklatott évtizedek után 2005-től folyamatosan kiürült a Csillagerőd és területét felverte a gaz. 2013-ban azonban felvetődött az újrahasznosítás lehetősége. A 7 milliárdért elkészülő, passzív házként működő objektum felújítási munkálatai ’17 és ’20 között zajlottak. Mindeközben a Szépművészeti Múzeum és a Csillagerőd vezetői közt létrejött a Nagy Találkozás! A budapesti intézmény Román Csarnoka hetven éven át a falai között őrzött egy nagy értékű gipsz szobrászművészeti másolatgyűjteményt.
A világhírű alkotások másolatainak lélegzetelállítóan szép gyűjteményét még 1869-ben Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori igazgatója alapozta meg. A Román Csarnok felújítása miatt azonban a műalkotásoknak új helyet kellett keresni. A kollekció átmenetileg Tatára került, majd háromszáz darab Komáromban, a Csillagerődben talált otthonra. Elkezdődött méretarányos gipszszobrok gigászi munkát igénylő restaurálása és a csodás, 19 teremben elhelyezett kiállítás 2021 októberében megnyílt a nagyközönség számára. Az intézmény két előadótermében múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak, illetve konferenciaterem is található benne. Az Észak-Komáromban lévő Igmándi erőd az erődrendszer legfiatalabb tagja. Itt kapott helyet a Klapka György Múzeum kőtára, mely a Római Birodalom korából előkerült kincseket rejti. Napjainkban az erődök különböző filmforgatásoknak kedvenc színhelye, illetve rendszeresen otthont adnak különböző színházi előadásoknak, koncerteknek és könnyűzenei fesztiváloknak egyaránt.
Komárom híres lakói
Jókai szobor
1825-ben a Duna parti városban látta meg a napvilágot Jókai Mór, a roppant termékeny prózaíró, a romantikus regények egyik legnagyobb magyar mestere. Szintén komáromi születésű Lehár Ferenc zeneszerző, akinek nevéhez fűződik - többek közt - A vígözvegy és a Luxemburg grófja című az operett is. Itt kezdett futballozni Czibor Zoltán, aki később az Aranycsapat oszlopos tagja lett. Komáromban végezte általános- és középiskolai tanulmányait Sellye János, a stressz kutatójaként szerzett világhírnevet magának. Napjainkban az ő nevét viseli az Észak-Komáromban működő egyetem. Ugyancsak a város szülötte Ivan Reitmann rendező, producer és zeneszerző: Amerikában aratott hangos sikereket. Az ő nevéhez fűződnek a Szellemirtó filmek, illetve az Ovizsaru is. Komáromban volt gimnazista Kaszás Attila, napjainkban a színház előtt áll az őt ábrázoló szobor. A belvárosi Tatra Mozi előtti járdán a fiatalon elhunyt művész és Reitmann kapott csillagot.
Komárom egyéb nevezetességei
A rómaiak időszámításunk utáni első század végén hódították meg ezt a régiót és megalapították Brigetio városát, mely fontos határvédelmi szerepet töltött be. A polgárváros fénykora a második század végére, a harmadik század elejére tehető. Ásatások igazolják, hogy a településen kádas és többmedencés közfürdők is működtek, melyeket a padozat alatt keringő meleg levegővel fűtöttek, épp úgy mint a kor magánházait. A 20. században a város több évszázados fürdőkultúrája újabb lendületet vett, amikor a 1936-ban a lenáztatáshoz kutat fúrtak és meleg víz tört fel. A kalcium-, magnézium-, hidrokarbonátos, kloridos és szulfátos víz 1965-ben gyógyvízminősítést kapott.
Azóta a fürdő évről évre fejlődik. 2018-ban az intézményt és környékét gyógyhellyé nyilvánították. Az 1700 éves fürdőkultúrát ápoló Brigetio Gyógyfürdőben minden együtt van. Itt az egészségüket visszanyerni vágyók éppúgy azilumra nyernek, mint a szaunázás vagy a strandolás megszállottjai.
Hadi játékok
A zenés előadások szerelmesei igazán jól érezhetik magukat Komáromban, hisz’ két különleges vállalkozásnak köszönhetően városukban számos hazai produkciót tekinthetnek meg. A Magyar Lovas Színház mára hazánk, sőt talán a világ egyetlen olyan kőszínháza, mely saját lóállománnyal és állandó társulatával a színháztörténet számára egy új műfajt teremtett meg. A húsz éve működő, független Magyarock Dalszínház kizárólag hazai zenés darabokat tart repertoárján.
A WF Szabadidőpark Komárom városától pár perces autóútra, a Puskaporosi majorban található. A vízi paradicsomban nyáron nem csak fürdésre, hanem kempingezésre, szabadtéri főzőcskézésre, horgászásra is van lehetőség. A száznegyven fős étteremben egész évben ízletes ételekkel várják a vendégeket. Komárom messze földön híres cukrászdája a Jánoska. Sztracsek Ádámnak már a szülei is mestercukrászok voltak, ő maga pedig - kreativitásának köszönhetően - többször indult és nyert az Ország Tortája versenyen. A város közkedvelt vacsorázó helye az önkiszolgáló rendszerben működő Kocsis étterem.
Európa udvar
Észak-Komárom belvárosában egy könnyed séta keretében megcsodálhatóak régi polgárházak és a történelmi városközpont hangulatos utcáinak számos csodája. A város főterén, a polgármesteri hivatal tornyában két óránként a Klapka-indulóval jelzik az idő múlását.
Klapka tér
A hosszú séta után az elfáradt vándornak érdemes betérnie a Klapka sörözőbe, ahol európai színvonalú vendéglátásban lehet része. Komárom édességkedvelő polgárai szívesen fogyasztanak minőségi csokoládét. A Hajógyár hajdani épületében Pap-Varga Katalin tíz éve indította be a Chocomaze elnevezésű, táblás csokoládét készítő, évről évre sikeresebb családi vállalkozását. A fent említett tények mind azt támasztják alá, hogy Dél – és Észak-Komárom idegenfogalmi szempontból egyaránt értékes és különleges hely, ahová mindenkinek érdemes ellátogatnia!
Monostori-híd
Szendi Horváth Éva
by Szendi Horváth Éva
A két különböző országhoz tartozó városok vezetői a 21. században már sok mindenben egyetértenek, és közös rendezvényekkel igyekeznek közelebb hozni egymáshoz Dél- és Észak-Komárom lakóit.
Bár a trianoni döntés Komáromot több mint egy évszázada kettészakította, polgárainak szíve ma is egy ritmusra ver.
Erzsébet-híd
Dél-Komárom a Kisalföld keleti szélén, a Gerecse lábánál fekszik. A Duna jobb partján 15 kilométer hosszan nyúlik el és mintegy 19 ezer ember lakja. Észak-Komárom, a szlovák Komarno, a Csallóköz keleti csücskében, a Nagy-Duna és a Vág összefolyásánál terül el, lakossága körülbelül 34 ezer fő. A két várost a Duna és a Vág övezi, de a geomorfológiai helyzete teljesen eltér a korábbi évszázadokétól.
Információ: https:/iranykomarom.hu
Egy kis történelmi időutazás
E tájon való emberi megtelepedést már az őskorban is elősegítette a kiváló természetföldrajzi környezet. A Duna mindig könnyű közlekedési és szállító utat jelentett, vize bővelkedett halakban, az ártere pedig kitűnő legelőt biztosított az állatok számára. A két folyó találkozásánál már a honfoglaló magyarok is településeket hoztak létre. Az évszázadok során fa- és gabonakereskedők, hajóácsok tették gazdaggá a várost. Komárom jelentőségét később Pozsony közelsége nagyban emelte, illetve az, hogy 100-100 kilométerre fekszik Bécs és Budapest között.
Az észak-komáromi Öregvár helyén már a 10. században is állt egy erődítmény, mely az átépítésnek köszönhetően 1241-42 évi tatár támadásoknak is ellen tudott állni. A várat a 15. században Mátyás király pompás reneszánsz palotává alakította át. A török időkben a komáromi vár a Magyar Királyág végváraként, Bécs elővédjeként funkcionált. Amikor Szulejmán 1529-ben hadjáratot indított Bécs ellen, mindenáron el be akarta venni Komárom várát. A várvédők ebben az időszakban több ostromot is elszenvedtek, ám az objektumot a szultán csapatai csak rövid időre tudták elfoglalni. Mátyás király palotája helyén a 16. században I.Habsburg Ferdinánd bástyás erődöt építtetett. Az Öregvár külső kerülete az óta lényegében nem változott. A történelem során az erőd sok ostromot állt ki, de soha senkinek nem sikerült elfoglalnia. Történelme folyamán Komáromot többször árvizek, földrengések, tűzvészek pusztították el, de lokálpatrióta, erőslelkű lakóinak köszönhetően minden csapásból fel tudott állni.
Közép-Európa legnagyobb erődrendszere
A vár helyzete 1807 után gyökeresen megváltozott. A napóleoni háborúk hatására egyes országok újra gondolták biztonságukkal kapcsolatos elképzeléseiket. Komárom várát is megerősítették. Napóleon hamar felfedezte a város stratégiai jelentőségét és a 1809-es győzelmes győri csatája után Komárom felé indult. Ám az új-szőnyi sánctábor védői rendre visszaverték a támadásokat, a francia csapatokat pedig rövidesen elvezényelték Magyarországról. I.Ferenc osztrák császár és magyar király 1809 júliusában Komáromba teszi át az egész udvartartását. A város, földből készült erődítései révén ekkor már fontos hadműveleti központtá vált. Az uralkodó jelenlétében nagyszabású hadgyakorlatot és ostromkísérletet hajtottak végre. A következő évben I.Ferenc elrendelte, hogy Komáromban alakítsák ki az Osztrák Császárság új birodalmi erődítményi rendszerét. 1850-ben elkezdődik az erődök építése és mintegy két évtizedig tart. Ám mire felépültek, szerepük okafogyottá vált, hisz’ elkészültek a hátul-töltős ágyúk és megszületett a dinamit…
Közép-Európa legnagyobb, épen fennmaradt erődrendszerét I.Ferenc a monarchia 200 ezer katonájának befogadására terveztette. Az erődöket mindig katonai célokra használták.
A II. világháború alatt, 1944-ben Csillagerődben internáló tábor működött. A háború után átmenetileg szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd az ÁFÉSZ raktárai kaptak itt helyet. A Csillagerődöt 1956 és 1991 között az orosz csapatok vették birtokba éppúgy, mint szőlődombból kivájt, monumentális Monostori erődöt. Az utóbbiban az orosz légvédelmi egységek oly’ roppant mennyiségű lőszert halmoztak föl, hogy nemzetközi konfliktus esetén az ötödik helyet foglalta el a NATO kilövési listáján. A zaklatott évtizedek után 2005-től folyamatosan kiürült a Csillagerőd és területét felverte a gaz. 2013-ban azonban felvetődött az újrahasznosítás lehetősége. A 7 milliárdért elkészülő, passzív házként működő objektum felújítási munkálatai ’17 és ’20 között zajlottak. Mindeközben a Szépművészeti Múzeum és a Csillagerőd vezetői közt létrejött a Nagy Találkozás! A budapesti intézmény Román Csarnoka hetven éven át a falai között őrzött egy nagy értékű gipsz szobrászművészeti másolatgyűjteményt.
A világhírű alkotások másolatainak lélegzetelállítóan szép gyűjteményét még 1869-ben Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori igazgatója alapozta meg. A Román Csarnok felújítása miatt azonban a műalkotásoknak új helyet kellett keresni. A kollekció átmenetileg Tatára került, majd háromszáz darab Komáromban, a Csillagerődben talált otthonra. Elkezdődött méretarányos gipszszobrok gigászi munkát igénylő restaurálása és a csodás, 19 teremben elhelyezett kiállítás 2021 októberében megnyílt a nagyközönség számára. Az intézmény két előadótermében múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak, illetve konferenciaterem is található benne. Az Észak-Komáromban lévő Igmándi erőd az erődrendszer legfiatalabb tagja. Itt kapott helyet a Klapka György Múzeum kőtára, mely a Római Birodalom korából előkerült kincseket rejti. Napjainkban az erődök különböző filmforgatásoknak kedvenc színhelye, illetve rendszeresen otthont adnak különböző színházi előadásoknak, koncerteknek és könnyűzenei fesztiváloknak egyaránt.
Komárom híres lakói
Jókai szobor
1825-ben a Duna parti városban látta meg a napvilágot Jókai Mór, a roppant termékeny prózaíró, a romantikus regények egyik legnagyobb magyar mestere. Szintén komáromi születésű Lehár Ferenc zeneszerző, akinek nevéhez fűződik - többek közt - A vígözvegy és a Luxemburg grófja című az operett is. Itt kezdett futballozni Czibor Zoltán, aki később az Aranycsapat oszlopos tagja lett. Komáromban végezte általános- és középiskolai tanulmányait Sellye János, a stressz kutatójaként szerzett világhírnevet magának. Napjainkban az ő nevét viseli az Észak-Komáromban működő egyetem. Ugyancsak a város szülötte Ivan Reitmann rendező, producer és zeneszerző: Amerikában aratott hangos sikereket. Az ő nevéhez fűződnek a Szellemirtó filmek, illetve az Ovizsaru is. Komáromban volt gimnazista Kaszás Attila, napjainkban a színház előtt áll az őt ábrázoló szobor. A belvárosi Tatra Mozi előtti járdán a fiatalon elhunyt művész és Reitmann kapott csillagot.
Komárom egyéb nevezetességei
A rómaiak időszámításunk utáni első század végén hódították meg ezt a régiót és megalapították Brigetio városát, mely fontos határvédelmi szerepet töltött be. A polgárváros fénykora a második század végére, a harmadik század elejére tehető. Ásatások igazolják, hogy a településen kádas és többmedencés közfürdők is működtek, melyeket a padozat alatt keringő meleg levegővel fűtöttek, épp úgy mint a kor magánházait. A 20. században a város több évszázados fürdőkultúrája újabb lendületet vett, amikor a 1936-ban a lenáztatáshoz kutat fúrtak és meleg víz tört fel. A kalcium-, magnézium-, hidrokarbonátos, kloridos és szulfátos víz 1965-ben gyógyvízminősítést kapott.
Azóta a fürdő évről évre fejlődik. 2018-ban az intézményt és környékét gyógyhellyé nyilvánították. Az 1700 éves fürdőkultúrát ápoló Brigetio Gyógyfürdőben minden együtt van. Itt az egészségüket visszanyerni vágyók éppúgy azilumra nyernek, mint a szaunázás vagy a strandolás megszállottjai.
Hadi játékok
A zenés előadások szerelmesei igazán jól érezhetik magukat Komáromban, hisz’ két különleges vállalkozásnak köszönhetően városukban számos hazai produkciót tekinthetnek meg. A Magyar Lovas Színház mára hazánk, sőt talán a világ egyetlen olyan kőszínháza, mely saját lóállománnyal és állandó társulatával a színháztörténet számára egy új műfajt teremtett meg. A húsz éve működő, független Magyarock Dalszínház kizárólag hazai zenés darabokat tart repertoárján.
A WF Szabadidőpark Komárom városától pár perces autóútra, a Puskaporosi majorban található. A vízi paradicsomban nyáron nem csak fürdésre, hanem kempingezésre, szabadtéri főzőcskézésre, horgászásra is van lehetőség. A száznegyven fős étteremben egész évben ízletes ételekkel várják a vendégeket. Komárom messze földön híres cukrászdája a Jánoska. Sztracsek Ádámnak már a szülei is mestercukrászok voltak, ő maga pedig - kreativitásának köszönhetően - többször indult és nyert az Ország Tortája versenyen. A város közkedvelt vacsorázó helye az önkiszolgáló rendszerben működő Kocsis étterem.
Európa udvar
Észak-Komárom belvárosában egy könnyed séta keretében megcsodálhatóak régi polgárházak és a történelmi városközpont hangulatos utcáinak számos csodája. A város főterén, a polgármesteri hivatal tornyában két óránként a Klapka-indulóval jelzik az idő múlását.
Klapka tér
A hosszú séta után az elfáradt vándornak érdemes betérnie a Klapka sörözőbe, ahol európai színvonalú vendéglátásban lehet része. Komárom édességkedvelő polgárai szívesen fogyasztanak minőségi csokoládét. A Hajógyár hajdani épületében Pap-Varga Katalin tíz éve indította be a Chocomaze elnevezésű, táblás csokoládét készítő, évről évre sikeresebb családi vállalkozását. A fent említett tények mind azt támasztják alá, hogy Dél – és Észak-Komárom idegenfogalmi szempontból egyaránt értékes és különleges hely, ahová mindenkinek érdemes ellátogatnia!
Monostori-híd
Szendi Horváth Éva