Gerhes Gábor: ATLAS
2022. 25. 01., 2:29pm
Mit kezdjünk a tudományos megismerés klasszikus eszközeivel egy olyan korszakban, amikor a tények egyre kevésbé hatnak a közgondolkodásra, miközben az érzelmeket megmozgató, személyes hitre épülő érvek egyre inkább teret nyernek?
by Szendi Horváth Éva
A választ keresve valószínűleg nem az lesz az első dolgunk, hogy a legközelebbi könyvtárba sietünk. Inkább a számítógépünkhöz vagy a telefonunkhoz nyúlunk, és egy-két ugrást követően már a bárki által szerkeszthető Wikipédiát böngésszük:
A térképeket tömörítő atlaszok, a hozzájuk műfajilag közel álló enciklopédiák és lexikonok az emberi tudás írásos, illetve képes gyűjteményeit tartalmazó tárgyak. A felvilágosodás óta mindhárom kiadványtípus szerzői a világ jelenségeinek felmérésére, rendszerezésére törekedtek, és a teljesség igényével készítették munkáikat. Ezeket a köteteket az univerzummal kapcsolatos átfogó tudásanyag tárolásának kitüntetett, egyezményes helyeiként ismertük…
… egészen az internet megjelenéséig. Az ATLAS című kiállítás kiindulópontja ez a közös ismeret. Központi eleme Gerhes Gábor azonos című, háromszázhatvannyolc oldalas, képes atlasza, amely a műfajára jellemző méretekkel, arányokkal és felépítéssel rendelkezik. Azonban, ha belelapozunk, egy olyan világ képzete sejlik fel előttünk, amely kísértetiesen ismerős, mégsem teljesen a sajátunk. Az ATLAS ugyanis univerzális megállapítások és lezárt magyarázatok helyett szerzője személyes világképét és az ahhoz kapcsolódó kérdéseit közvetíti. A kiadvány Gerhes gyerekkora óta gyarapodó megfigyeléseiből, valamint különleges tárgygyűjteményéből kiinduló munkáit rendszerezi és mutatja be – eddigi életműve és egyszersmind élettapasztalatai sajátos leltáraként.
Gerhes az egyéni olvasat, a szubjektív tapasztalat felértékelésével a műfaj demokratizálódására mutat rá. A tizenkét plusz egy könyvből álló ATLAS szerkesztési elvei meglehetősen önkényesek: fejezeteinek terjedelme változó, tartalmát pedig az elismert, a rejtett és az alternatív tudományok, valamint az irodalom és a képzőművészet területéről kiválasztott fogalmak alkotják.
Utolsóként A Newton-kenotáfiumról című könyv készült el, mégis a kötet elejére került, akár egy szerzői előszó, amely segítséget nyújt a mű megértéséhez. Wikipédiás tömörséggel fogalmazva:
Gerhes Gábor: Kocka - Fotó: Simon Zsuzsanna
Sir Isaac Newton, a modern fizika megalapozója munkássága nagyobb részében olyan problémákkal foglalkozott, amelyeket ma már szinte csak a tudománytörténészek ismernek; archívumában az asztrológiai és az alkímiai írások mennyisége messze felülmúlja a matematikai és fizikai tanulmányok számát. A torlódó világképek időszakában kibontakozó, korszakalkotó életműve jól példázza, hogyan járultak hozzá a titkos tanok a természettudomány fejlődéséhez és a megismerés felvilágosodás kori módszereinek, eszközeinek kialakításához. A 18. században, a tudás rendszerezésének korszakában azonban fokozatosan eltűnt ez a kettősség: háttérbe szorult az ezoterikus világnézet, amely holisztikusan, abszolút egészként, összefüggéseiben láttatva próbálta értelmezni a kozmoszt és benne az embert. A megelőző nagy vallási, politikai, filozófiai rendszerek felforgatását követően a tudomány átvette a „mágia” funkcióját, és a felvilágosodás „vallásává” vált.
Ma már tudjuk, hogy – a racionalizmus minden pozitív hozadéka mellett – az emberi ész erejét és korlátlan megismerőképességét hirdető felvilágosodás-projekt egyáltalán nem tekinthető maradéktalanul sikeresnek. A globális kapitalizmus kritikáit olvasva napi rendszerességgel szembesülünk a Newton utáni korszak fenyegető kudarcaival, ezzel párhuzamosan pedig tanúi vagyunk az alternatív tudományok, valamint az egyéni vallásosság, a szektásság, az ezoterikus szemlélet népszerűsödésének is. Gerhes munkásságában a kezdetektől fogva érzékelhető ennek a kettős tapasztalatnak a hatása. Összefoglaló műve, az ATLAS egy ebben a szellemben elvégzett kísérlet a világ átfogó megismerésének lehetőségét ígérő hagyományos könyvtípus totális és paradox módon mélyen személyes átértelmezésére és aktualizálására.
(Részlet a kiállítás kurátori szövegéből)
A kiállítás a Kiscelli Múzeum Templomterében 2022. január 21. és április 17. között tekinthető meg
>> A kapcsolódó tanulmánykötetről
A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár egy a kiállítás anyagát, valamint négy tanulmányt tartalmazó szöveggyűjteményt jelentet meg az ATLAS projekt részeként. A tanulmányok ATLAS által érintett főbb témákat járják körül: a tudománytörténet aktuális kérdéseit; a fotográfia szerepét a tudományos megismerésben; a melankólia, valamint a fenséges esztétikai kategóriájának kortárs értelmezéseit; a tudástárolás hagyományos helyszíneinek (könyvtár, könyvespolc, múzeum, archívum) funkcióváltásait és végül az ATLAS Gerhes Gábor életművében betöltött szerepét.
A szöveggyűjtemény szerzői:
Földényi F. László >> esztéta, műkritikus, irodalomtörténész
Frazon Zsófia >> tudományos titkár, muzeológus
Mélyi József >> művészettörténész, kritikus
Nemes Z. Márió >> költő, esztéta
A szöveggyűjtemény megjelenésének tervezett időpontja: 2022. március.
>> A kapcsolódó programokról
Az ATLAS kiállítás nyitvatartás ideje alatt vasárnaponként 15 órai kezdettel tárlatvezetéseket tartunk a Templomtérben Gerhes Gáborral, a kiállítás kurátoraival, valamint meghívott szakértőkkel, köztük a kapcsolódó szöveggyűjtemény szerzőivel.
2022. február 6. 15.00
Tárlatvezetés GERHES GÁBOR képzőművésszel és a kiállítás kurátoraival, RÓKA ENIKŐVEL és MUCSI EMESÉVEL
2022. február 13. 15.00
Tárlatvezetés FRAZON ZSÓFIA muzeológussal
2022. március 13. 15.00
Tárlatvezetés NEMES Z. MÁRIÓ költő, esztétával
2022. március 20. 15.00
Tárlatvezetés MÉLYI JÓZSEF művészettörténész, kritikussal
>> A kapcsolódó filmekről
Az ATLAS kiállításhoz Simon Zsuzsanna és Bognár Benedek készített interjúfilmeket Gerhes Gáborral. Ezek megtekinthetők a Fővárosi Képtár youtube csatornáján.
by Szendi Horváth Éva
A választ keresve valószínűleg nem az lesz az első dolgunk, hogy a legközelebbi könyvtárba sietünk. Inkább a számítógépünkhöz vagy a telefonunkhoz nyúlunk, és egy-két ugrást követően már a bárki által szerkeszthető Wikipédiát böngésszük:
A térképeket tömörítő atlaszok, a hozzájuk műfajilag közel álló enciklopédiák és lexikonok az emberi tudás írásos, illetve képes gyűjteményeit tartalmazó tárgyak. A felvilágosodás óta mindhárom kiadványtípus szerzői a világ jelenségeinek felmérésére, rendszerezésére törekedtek, és a teljesség igényével készítették munkáikat. Ezeket a köteteket az univerzummal kapcsolatos átfogó tudásanyag tárolásának kitüntetett, egyezményes helyeiként ismertük…
… egészen az internet megjelenéséig. Az ATLAS című kiállítás kiindulópontja ez a közös ismeret. Központi eleme Gerhes Gábor azonos című, háromszázhatvannyolc oldalas, képes atlasza, amely a műfajára jellemző méretekkel, arányokkal és felépítéssel rendelkezik. Azonban, ha belelapozunk, egy olyan világ képzete sejlik fel előttünk, amely kísértetiesen ismerős, mégsem teljesen a sajátunk. Az ATLAS ugyanis univerzális megállapítások és lezárt magyarázatok helyett szerzője személyes világképét és az ahhoz kapcsolódó kérdéseit közvetíti. A kiadvány Gerhes gyerekkora óta gyarapodó megfigyeléseiből, valamint különleges tárgygyűjteményéből kiinduló munkáit rendszerezi és mutatja be – eddigi életműve és egyszersmind élettapasztalatai sajátos leltáraként.
Gerhes az egyéni olvasat, a szubjektív tapasztalat felértékelésével a műfaj demokratizálódására mutat rá. A tizenkét plusz egy könyvből álló ATLAS szerkesztési elvei meglehetősen önkényesek: fejezeteinek terjedelme változó, tartalmát pedig az elismert, a rejtett és az alternatív tudományok, valamint az irodalom és a képzőművészet területéről kiválasztott fogalmak alkotják.
Utolsóként A Newton-kenotáfiumról című könyv készült el, mégis a kötet elejére került, akár egy szerzői előszó, amely segítséget nyújt a mű megértéséhez. Wikipédiás tömörséggel fogalmazva:
Gerhes Gábor: Kocka - Fotó: Simon Zsuzsanna
Sir Isaac Newton, a modern fizika megalapozója munkássága nagyobb részében olyan problémákkal foglalkozott, amelyeket ma már szinte csak a tudománytörténészek ismernek; archívumában az asztrológiai és az alkímiai írások mennyisége messze felülmúlja a matematikai és fizikai tanulmányok számát. A torlódó világképek időszakában kibontakozó, korszakalkotó életműve jól példázza, hogyan járultak hozzá a titkos tanok a természettudomány fejlődéséhez és a megismerés felvilágosodás kori módszereinek, eszközeinek kialakításához. A 18. században, a tudás rendszerezésének korszakában azonban fokozatosan eltűnt ez a kettősség: háttérbe szorult az ezoterikus világnézet, amely holisztikusan, abszolút egészként, összefüggéseiben láttatva próbálta értelmezni a kozmoszt és benne az embert. A megelőző nagy vallási, politikai, filozófiai rendszerek felforgatását követően a tudomány átvette a „mágia” funkcióját, és a felvilágosodás „vallásává” vált.
Ma már tudjuk, hogy – a racionalizmus minden pozitív hozadéka mellett – az emberi ész erejét és korlátlan megismerőképességét hirdető felvilágosodás-projekt egyáltalán nem tekinthető maradéktalanul sikeresnek. A globális kapitalizmus kritikáit olvasva napi rendszerességgel szembesülünk a Newton utáni korszak fenyegető kudarcaival, ezzel párhuzamosan pedig tanúi vagyunk az alternatív tudományok, valamint az egyéni vallásosság, a szektásság, az ezoterikus szemlélet népszerűsödésének is. Gerhes munkásságában a kezdetektől fogva érzékelhető ennek a kettős tapasztalatnak a hatása. Összefoglaló műve, az ATLAS egy ebben a szellemben elvégzett kísérlet a világ átfogó megismerésének lehetőségét ígérő hagyományos könyvtípus totális és paradox módon mélyen személyes átértelmezésére és aktualizálására.
(Részlet a kiállítás kurátori szövegéből)
A kiállítás a Kiscelli Múzeum Templomterében 2022. január 21. és április 17. között tekinthető meg
>> A kapcsolódó tanulmánykötetről
A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár egy a kiállítás anyagát, valamint négy tanulmányt tartalmazó szöveggyűjteményt jelentet meg az ATLAS projekt részeként. A tanulmányok ATLAS által érintett főbb témákat járják körül: a tudománytörténet aktuális kérdéseit; a fotográfia szerepét a tudományos megismerésben; a melankólia, valamint a fenséges esztétikai kategóriájának kortárs értelmezéseit; a tudástárolás hagyományos helyszíneinek (könyvtár, könyvespolc, múzeum, archívum) funkcióváltásait és végül az ATLAS Gerhes Gábor életművében betöltött szerepét.
A szöveggyűjtemény szerzői:
Földényi F. László >> esztéta, műkritikus, irodalomtörténész
Frazon Zsófia >> tudományos titkár, muzeológus
Mélyi József >> művészettörténész, kritikus
Nemes Z. Márió >> költő, esztéta
A szöveggyűjtemény megjelenésének tervezett időpontja: 2022. március.
>> A kapcsolódó programokról
Az ATLAS kiállítás nyitvatartás ideje alatt vasárnaponként 15 órai kezdettel tárlatvezetéseket tartunk a Templomtérben Gerhes Gáborral, a kiállítás kurátoraival, valamint meghívott szakértőkkel, köztük a kapcsolódó szöveggyűjtemény szerzőivel.
2022. február 6. 15.00
Tárlatvezetés GERHES GÁBOR képzőművésszel és a kiállítás kurátoraival, RÓKA ENIKŐVEL és MUCSI EMESÉVEL
2022. február 13. 15.00
Tárlatvezetés FRAZON ZSÓFIA muzeológussal
2022. március 13. 15.00
Tárlatvezetés NEMES Z. MÁRIÓ költő, esztétával
2022. március 20. 15.00
Tárlatvezetés MÉLYI JÓZSEF művészettörténész, kritikussal
>> A kapcsolódó filmekről
Az ATLAS kiállításhoz Simon Zsuzsanna és Bognár Benedek készített interjúfilmeket Gerhes Gáborral. Ezek megtekinthetők a Fővárosi Képtár youtube csatornáján.