A fesztivál fő témája a kereszténység megélése, a szeretet parancsa és ereje, amely a művészet által nyer felmagasztosulást és útmutatást.
by Szendi Horváth Éva
Piros Ildikó estje
Az idén hetedik alkalommal rendezzük meg a Keresztény Színházi Fesztivált az Újszínházban, — mondja Dörner György színművész, igazgató. Színvonalas produkciók segítségével továbbra is rávilágítunk a hit és a szakralitás közösségformáló, valamint nemzetépítő es megtartó erejére.
november 3., szerda - november 7., vasárnap
Fővédnök: Kozma Imre atya
november 3., szerda
19.00 Fesztivál- és kiállítás megnyitó - Nagyszínpad
MAYER ISTVÁN, a Népművészet Mestere, szobrászművész és szemeskályha készítő mester kiállítása. A tárlat témái: a Káli-medencében felfedezett, romjaikban is pompás Árpádkori templomok rajzai, Mindszenty, József Attila, Tamási Áron, Mária Magdolna és a művész családját ábrázoló képek, domborművek és kisplasztikák, egy fából faragott Jézus portré, és még sok más. A Kővágóörsön alkotó művész izgalmas, letisztult látásmódja, műveiből sugárzó derű és könnyedség nyugvó pont a fesztivál mozgalmas programsorában.
A kiállítás a fesztivál teljes ideje alatt megtekinthető az Újszínház Galériában (Foyer I. emelet).
19.00 Csiky Gergely: A NAGYMAMA- Nagyszínpad
romantikus vígjáték két részben
Rendezte: Blaskó Balázs Jászai-díjas
A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat. Csiky Gergely, a XIX. század utolsó harmadának legjelentősebb magyar drámaírója. Sikerei bátorságot adtak a fiatal íróknak, sőt a színház igazgatóknak is, hogy velük szerencsét próbáljanak, és igen hozzájárultak ahhoz, hogy a közönség magyar daraboktól való idegenkedését megszüntessék.A régi színházi világban, ha egy direktor biztos, garantált kassza- és közönségsikert akart elérni, műsorra tűzte A nagymamát. E kedves vígjáték manapság is időről-időre feltűnik budapesti és vidéki színházaink repertoárjában, hiszen a négy szálon futó szerelmi történet rendkívüli szereplehetőségeket kínál fiatal, s idősebb művészek számára egyaránt.A bemutatón, 1891-ben Prielle Kornélia játszotta a Nagymamát, később hálás szerepet jelentett többek között Blaha Lujzának, Berky Lilinek, Honthy Hannának, Dajka Margitnak, Tolnay Klárinak is.
Szereplők:
Saárossy Kinga (Jászai-díjas), Csathó Norbert, Dér Gabi, Várhelyi Dénes, Török-Ujhelyi Tamás, Nagy Barbara, Vókó János, Babócsai Réka, Balogh András, Dimanopulu Afrodité, Ivády Erika, Fodor Sára, Novák Laura, Forczek Janka, Kiss Alexandra, Szőke Olivér, Blaskó-Saárossy Zsófia, Hódosi Ildikó, Szecskó Andrea
november 4., csütörtök
17.30 SZAKRALITÁS A MŰVÉSZETBEN – Bubik István Stúdió
szakmai beszélgetés
Házigazda: Takaró Mihály
vendégei: Dörner György, Kondor Katalin, Földi-Kovács Andrea, Bogár László és Szakács Árpád
A beszélgetés témái részben a fesztivál előadásai által felvetett problémák, részben a szakralitás és a művészet (és gazdaság) kapcsolata a szakértők és a közönség aktív részvételével. A beszélgető partnerek alakítják és generálják a vitát izgalmas területek feltárásával és elemzésével, a szent és a profán örök ellentéte csap össze, így beszélgetés mindig friss és aktuális.
19.00 BÖJTE CSABA és színjátszói - Nagyszínpad
Csaba testvér – ahogyan mindenki szólítja – prédikációiban, könyveiben a szeretet erejét és a család fontosságát hangsúlyozza. Vélekedése szerint a szeretet az élet legfontosabb feladata, amely a cselekvésben mutatkozik meg. Ezt a cselekvő szeretetet sugározza és mutatja be kis pártfogoltjainak, a gyermekotthon lakóinak rövid műsorával, akik általában egy-egy szent életét elevenítik meg, példát adva állhatatosságról, tisztaságról és jóságról.
A gyerekek ez alkalommal A muzsika hangja című világhírű musical részleteivel kedveskednek a közönségnek.
november 5. péntek
18.00 Fazekas István: A PILLANAT ÉRKEZÉSE – Bubik István Stúdió
Gróf Széchenyi István öntusája
Gróf Széchenyi István szerepében: Jánosi Dávid
Rendezte: Bártfay Rita
A monodráma elsősorban a magyar széthúzás történelmi okait vizsgálja, ám tárgyilagos betekintést enged a sorsával és küldetésével tépelődő Széchenyi magánéletébe is, ugyanakkor hatalmas erővel és magával ragadóan mutatja fel nemzeti hagyományaink és a keresztény értékrend fontosságát. „Istent nem szabad száműzni a társadalomból!”- jelenti ki Fazekas főhőse, majd így folytatja: „A liberális franciák és a pitiáner módon bürokrata Metternich egyformán ezt teszik. Ez a szellemet-lelkeket megfojtó, a legbenső vágyakat elhamvasztó politika fogja egyszer egész Európát lángokba borítani.”
A darab Gróf Széchenyi István alakját személyes ismerősként mutatja be: politikusként, szerelmes férfiként, tépelődő, Istenfélő emberként, országáért aggódó „legnagyobb magyarként”, Jánosi Dávid nyers, érzékeny alakításában.
19.00 BÉKEDIKTÁTUM– TRIANON 100- Nagyszínpad
a Veszprémi Petőfi Színház előadása
Rendező: Oberfrank Pál, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész
A nyers igazsággal való kényszerű szembesülésen túl, a lelki és érzelmi megtisztuláson át, a végső összetartozás katarzisában lehetséges feloldódás megélésére hívja és várja a fiatal és idősebb generációkat az előadás…
Szereplők:
Kőrősi Csaba, Módri Györgyi, Keresztes Gábor, Cservenák Vilmos, Gaál Attila Csaba, Lukács Dániel, Keller Márton, Pásztor Márk, Kulcsár-Székely Attila, Oberfrank Pál
Közreműködik: Pingiczer Szilárd és zenekara
november 6. szombat
16.30 ABIGÉL TITKAI – PIROS ILDIKÓ estje két részben – Bubik István Stúdiószínpad
Töredékek szólalnak meg Szabó Magda csodálatos életművéből Piros Ildikó Kossuth - és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész előadásában és szerkesztésében.A művésznő felvillantja az írónő életútjának legjelentősebb eseményeit, kiemelkedő alkotásaiból idéz, és beavatja a közönséget az Abigél című film születésének titkaiba is.
Részlet hangzik el a Für Elise című regényéből, amelynek témája a 101 éves trianoni katasztrófa elsiratása.
19.00 ANGYALSZÁRNYAK
A SZENT EFRÉM FÉRFIKAR KONCERTJE - Nagyszínpad
A Szent Efrém Férfikar 2019-ben jelentette meg Wings című lemezét, amely egy szakrális utazás a világ körül, négy kontinens dallamaival. Azonban minden utazás, amelyen mindenféle kalandot él meg az ember újabb utak kiindulópontjává válik, ezért az együttes tovább keresi azokat a zenéket, amelyek beépülhetnek sajátos repertoárjába a világ minden tájáról. Az ország legkedveltebb vokális együttese vizuális tartalmakkal kiegészítve folytatja a kutatást a közönséggel együtt.
Művészeti vezető: Bubnó Tamás
november 7., vasárnap
18.00 Fazekas István: ZRÍNYI ILONA – Bubik István Stúdiószínpad
történelmi monodráma
Zrínyi Ilona szerepében: Brunner Márta
Caraffa generális hangja: Dörner György
Zenék és zajok: Ács Bálint
Rendező: Bártfay Rita
Fazekas István monodrámája azt a történelmi pillanatot idézi elénk, amikor a munkácsi vár elárulásának következményeként a császári csapatok parancsnoka, Caraffa generális egy különös vádalkut kínál Zrínyi Ilonának. Ha elfogadja, becstelenné válik, de megmenti a várnép életét, ha elutasítja, a biztos halálba küldi embereit. Mit is tehet egy ilyen helyzetben az a Krisztus-követő ember, akinek Isten után a hazája az első? Van-e ilyenkor lehetőségünk arra, hogy a veszteségeket nyereségre változtassuk át? A színdarab – Bártfay Rita dinamikus rendezésében – megadja a választ. Egy felemelő, hősi pillanat a magyar múltból.
19.00 Kerényi Imre – Balogh Elemér – Rossa László:
CSÍKSOMLYÓI PASSIÓ – Nagyszínpad passiójáték két részben az Újszínház előadása
Rendező: Nagy Viktor
Az előadást az Újszínház Kerényi Imre emlékének ajánlja
Csíksomlyó ősi Szűz Mária kegyhely mivolta, történeti és spirituális hivatása, a
tradíciót és a népet megtartó ereje adta azt a szellemi és lelki légkört, melyben
a XVIII. század során a híres nagypénteki szenvedéstörténeti misztériumdrámák elhangozhattak. Jelképes és egyúttal talán sorsszerű, hogy a drámák kéziratai a kommunista diktatúra első évtizedeiben a Szűz Mária-szobor alatti dobogóban rejtőzködtek, amíg 1980. augusztus 22-én egy felújítás során, teljesen ép állapotban fel nem lelték őket. Balogh Elemér és Kerényi Imre 1981-ben a legendás várszínházi előadáshoz készített egy szövegváltozatot „Csíksomlyói passió“ címmel, amelyet hosszú évekig hatalmas sikerrel játszottak itthon és külföldön. Az előadáshoz Rossa László gondosan megválogatott, a drámához szorosan kapcsolódó zenei anyagot készített, részben a passiókban gyakran szereplő egyházi énekek felhasználásával.
