Év Pincészete 2023
2023. 30. 08., 9:47pm
Az idén a Pannonhalmi Főapátság borászata nyerte el a rangos díjat
by Szendi Horváth Éva
A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának értékelésére és elismerésére két évtizede alapították meg az Év Pincészete vándordíjat, amely az idei évben jelentős átalakuláson ment keresztül. Az újjászervezést követően elsőként a Pannonhalmi Főapátság pincészete nyerte el ezt a megtisztelő szakmai elismerést.
A Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben alapította a díjat. Az "Év Pincészete" vándordíjjal egy olyan bortermelő gazdasági társaság kollektív teljesítményét jutalmazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széleskörű népszerűsítéséért tartósan kimagaslóan teljesít.
A Pannonhalmi Főapátság borászata 2010-ben már egyszer elnyerte az Év Pincészete címet. A három javasolt pincészet ezúttal egy széleskörű szakmai jelölés követően került kiválasztásra, melyek pályázati anyagot készítettek. A villányi Gere Pincészet, a szekszárdi Takler Pincészet és a Pannonhalmi Főapatásági Pincészet pályázati anyaga alapján a díjat kiíró szervezetek tisztségviselőiből álló 24 tagú zsűri döntött.
A Pannonhalmi Apátságot Géza fejedelem 996-ban alapította és Szent István királyunk 1001-es alapítólevélében a bencéseknek már szőlőterületeket is adományozott. Az eltelt évszázadokban a bencés szerzetesek mindig szoros kapcsolatban voltak a szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel. Az adott kor legmagasabb szintű szőlő- és borkultúráját művelték. Az 1900-as évek elején Pannonhalma közvetlen környékén az apátsági birtok mérete körülbelül 100 hektárnyi lehetett. Ám emellett Somlón és Tokaj-Hegyalján is rendelkezett különböző nagyságú birtokokkal. Már abban az időben is palackozott formában értékesítették fehér- és vörösboraikat, melyek a történelmi határokon túlra is eljutottak.
E több évszázados hagyomány folytatását a II. világháborút követő politikai és társadalmi átrendeződés lehetetlenné tette. A „Régi tömlőbe új bort tölts” szlogen jegyében 2000-ben azonban komoly tervek kezdtek körvonalazódni. Ezek nyomán a Pannonhalmi Főapátság többségi és az MKB Bank Zrt. kisebbségi tulajdonhányadával 2000 m2 alapterületen 3000 hl tárolókapacitással, 2003-ban Gál Tibor – a fiatalon elhunyt egri borász - szakmai irányításával felépült a Pannonhalmi Apátsági Pincészet.
A rendszerváltozás után bő 10 évvel a Pannonhalmi Főapátság és az MKB Bank közös összefogással szőlőtermesztés céljából visszavásárolta a monostor II. világháborút követő államosítások során elveszített szőlőterületeinek egy részét, míg a borkészítéshez új pincét és borházat létesített. Mindezzel pedig nemcsak a bencés hagyományok, de nemzeti kultúránk egy nagyon fontos részét egyaránt újjáélesztette.
Ma a Pannonhalmi Apátsági Pincészet 52 hektárnyi területen gazdálkodik. Tízéves újratelepítési programjának köszönhetően kizárólag újonnan kialakított, s immár teljes egészében termőre fordult ültetvényekről takarít be szőlőt. Évi 400.000 palackos termelésével elérte borkészítési kapacitásának újraalapításakor tervezett felső határát. A Pincészet komoly ismertségnek és elismertségnek örvend szakmai és laikus körökben egyaránt. Borai hazánkban és számos európai országban, sőt a tengeren túl is jelen vannak a piacon, akárcsak a világháborúk előtti időkben.
Az ezeréves hagyományokkal rendelkező pannonhalmi szőlő- és borkultúra az ezredforduló után, pontosan két évtizede éledt fel újra. A Főapátság újkori bortörténelmének húsz évjárata során a kezdeti 40.000 palack mára megtízszereződött, amely az eredetileg tervezett kapacitáson is túlmutat. Az induláskori újratelepítésekhez felrajzolt fajtaválasztékot a terroir-szemlélet határozta meg, mely a bevezetett művelésmóddal egyetemben mindmáig helyes döntésnek látszik. Ugyanakkor az ezen idő alatt megismert termőhelyi adottságok és megszerzett piaci tapasztalatok tükrében néhány éve megkezdődött a fajtaszerkezet finomhangolása és az ültetvények szakaszos megújítása, amelyek révén időközben a termékkínálat is kikristályosodott.
Az 50 hektáros birtok kétharmadát, szándékoltan, változatlanul fehérszőlők borítják. Közöttük világfajták – elsősorban rajnai rizling, sauvignon blanc és chardonnay – és Kárpát-medencei fajták – olaszrizling és királyleányka – egyaránt megtalálhatóak. Ám a területek harmadát elfoglaló kékszőlők (pinot noir, merlot, kékfrankos) ideális termesztési feltételei is beigazolódtak. Az eddigi tapasztalatok szerint ezek közül a pinot noir bizonyult a legeredményesebbnek a termőhelyi adottságok nagyszerűségének megfogalmazásához.
A Pannonhalmi Főapátság ültetvényeiről származó szőlők feldolgozására a 2003-ban épült feldolgozó mintegy 2200 négyzetméter alapterületűvé bővült. A monostor tövében található pincében és borházban a hagyományok ápolása mellett a fajtaszerkezethez maximálisan igazodik az újszerű technológia. A kezdetekben bevezetett rendhagyó, gravitációs anyagmozgatáson alapuló borászati technológia folyamatos fejlesztés alatt áll. A hatékony feldolgozás és minőségi borkészítés érdekében a klasszikus borászati eljárásokat a kor modern vívmányaival támogatják.
Az apátsági szőlő- és borművelő hagyomány újrateremtése a régi apátsági birtokok egy részének visszavásárlását követően a szőlőtelepítési programmal kezdődött, majd az új pince és borház kialakításával folytatódott, 2004. márciusától már látogatható az újraindított Pannonhalmi Apátsági Pincészet. A látogatás a Pannonhalmi Apátsági Pincészet által szervezett szakszerű vezetéssel történik, amelynek keretében a vendégek betekintést nyerhetnek a bencés szőlő- és borkultúra történelmébe. Megismerkedhetnek a látogatók az új épületegyüttessel, illetve a borkészítés technológiai folyamataival, valamint megkóstolhatják borokat.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet szemrevaló épületegyüttesének kialakításával azonos időben környezetének rendezése is megtörtént. Ennek során épült ki egy díszkővel rakott terület is, amely elsősorban a szüreti időszakban folyó préselésből származó törköly ideiglenes tárolására szolgált. 2005 májusában e tér szomszédságában nyílt meg az a kóstolóterasz, ahonnan a monostori levendulaültetvények és a keleti irányba nyúló táj csodálatos képe tárul a finom borok társaságát élvező vendégek elé.
A pincészet fajtaborai és egyedi elképzelések mentén született házasításai az adott esztendő jellemzőit mindenkor magukon hordozva évről évre izgalmas kóstolási élményt ígérnek Mindeközben évjárati hatásoktól függetlenül magas minőségükkel vívják ki a fogyasztók bizalmát. Talán ennek is köszönhető, hogy e két évtized alatt ismertté és elismertté váltak a hazai piacon. Az előállított palackok negyede azonban folyamatosan a világ legkülönbözőbb pontjain talál gazdára. Ezáltal a pincészet, a monostor és a borvidék hírnevét határainkon túl is öregbítve.
Liptai Zsolt főborász és Hortobányi T. Cirill főapát,mögöttük a díj
Az Év Pincészete 2023 díjátadó napja szakmai programmal indult. Liptai Zsolt főborász egy sétálókóstoló keretein belül beszélt az újraalapítás körülményeiről, az elmúlt évek technológiai fejlesztéseiről és az eredményekről. A vendégek állomásról-állomásra haladva megismerhették a múltat, a jelent és megkóstolhatták a Pincészet kínálatának remek borait.
Az Év Pincészete díjátadó ünnepségen Hortobányi T. Cirill főapát úr köszöntötte a megjelent száz fő feletti közönséget, amelynek nagy részét a média képviselői tették ki. Beszédéből mindaz a szeretet és elhivatottság tükröződött vissza, ami a bencések ezeréves kötődését erősítette meg a magyar bor és a borkultúra iránt.
A díjátadó ceremónia
Koch Csaba a Magyar Bor Akadémia elnöke a cím jelentőségét hangsúlyozta a magyar borászatok életében, hiszen ez módot ad a kollektív teljesítmény elismerésére. Frittmann János a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a történelmi tapasztalatot és a borvidékre gyakorolt pozitív hatást emelte ki, míg dr. Kiss István a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetségének elnöke a minden borász számára példa és iránymutatás hangsúlyozta.
Hortobágyi T Cirill főapát, Nyikos István /Bacchus Arts/ és Madarassy István
A vándordíjat – Madarassy István Kossuth-díjas ötvös, szobrászművész Szőlősgazda című alkotását – a díszes oklevelet és az emlék-plakettet a kiíró szervezetek képviselői a művész jelenlétében adták át.
Berki Tamás jazz-énekes, Sárik Péter Erkel díjas jazz-zongorista
A díjátadást követően a hazai jazz élet kiválóságai Berki Tamás jazz-énekes, Sárik Péter Erkel díjas jazz-zongorista és Jász András jazz-szakszafonos garantálta a jó
hangulatot.
A kiíró szervezetek megbízásából a program szervezője és koordinátora a Bacchus Arts Stúdió volt.
Fotó:Lantai József és Pannonhalmi Főapatásági Pincészet
by Szendi Horváth Éva
A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának értékelésére és elismerésére két évtizede alapították meg az Év Pincészete vándordíjat, amely az idei évben jelentős átalakuláson ment keresztül. Az újjászervezést követően elsőként a Pannonhalmi Főapátság pincészete nyerte el ezt a megtisztelő szakmai elismerést.
A Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben alapította a díjat. Az "Év Pincészete" vándordíjjal egy olyan bortermelő gazdasági társaság kollektív teljesítményét jutalmazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széleskörű népszerűsítéséért tartósan kimagaslóan teljesít.
A Pannonhalmi Főapátság borászata 2010-ben már egyszer elnyerte az Év Pincészete címet. A három javasolt pincészet ezúttal egy széleskörű szakmai jelölés követően került kiválasztásra, melyek pályázati anyagot készítettek. A villányi Gere Pincészet, a szekszárdi Takler Pincészet és a Pannonhalmi Főapatásági Pincészet pályázati anyaga alapján a díjat kiíró szervezetek tisztségviselőiből álló 24 tagú zsűri döntött.
A Pannonhalmi Apátságot Géza fejedelem 996-ban alapította és Szent István királyunk 1001-es alapítólevélében a bencéseknek már szőlőterületeket is adományozott. Az eltelt évszázadokban a bencés szerzetesek mindig szoros kapcsolatban voltak a szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel. Az adott kor legmagasabb szintű szőlő- és borkultúráját művelték. Az 1900-as évek elején Pannonhalma közvetlen környékén az apátsági birtok mérete körülbelül 100 hektárnyi lehetett. Ám emellett Somlón és Tokaj-Hegyalján is rendelkezett különböző nagyságú birtokokkal. Már abban az időben is palackozott formában értékesítették fehér- és vörösboraikat, melyek a történelmi határokon túlra is eljutottak.
E több évszázados hagyomány folytatását a II. világháborút követő politikai és társadalmi átrendeződés lehetetlenné tette. A „Régi tömlőbe új bort tölts” szlogen jegyében 2000-ben azonban komoly tervek kezdtek körvonalazódni. Ezek nyomán a Pannonhalmi Főapátság többségi és az MKB Bank Zrt. kisebbségi tulajdonhányadával 2000 m2 alapterületen 3000 hl tárolókapacitással, 2003-ban Gál Tibor – a fiatalon elhunyt egri borász - szakmai irányításával felépült a Pannonhalmi Apátsági Pincészet.
A rendszerváltozás után bő 10 évvel a Pannonhalmi Főapátság és az MKB Bank közös összefogással szőlőtermesztés céljából visszavásárolta a monostor II. világháborút követő államosítások során elveszített szőlőterületeinek egy részét, míg a borkészítéshez új pincét és borházat létesített. Mindezzel pedig nemcsak a bencés hagyományok, de nemzeti kultúránk egy nagyon fontos részét egyaránt újjáélesztette.
Ma a Pannonhalmi Apátsági Pincészet 52 hektárnyi területen gazdálkodik. Tízéves újratelepítési programjának köszönhetően kizárólag újonnan kialakított, s immár teljes egészében termőre fordult ültetvényekről takarít be szőlőt. Évi 400.000 palackos termelésével elérte borkészítési kapacitásának újraalapításakor tervezett felső határát. A Pincészet komoly ismertségnek és elismertségnek örvend szakmai és laikus körökben egyaránt. Borai hazánkban és számos európai országban, sőt a tengeren túl is jelen vannak a piacon, akárcsak a világháborúk előtti időkben.
Az ezeréves hagyományokkal rendelkező pannonhalmi szőlő- és borkultúra az ezredforduló után, pontosan két évtizede éledt fel újra. A Főapátság újkori bortörténelmének húsz évjárata során a kezdeti 40.000 palack mára megtízszereződött, amely az eredetileg tervezett kapacitáson is túlmutat. Az induláskori újratelepítésekhez felrajzolt fajtaválasztékot a terroir-szemlélet határozta meg, mely a bevezetett művelésmóddal egyetemben mindmáig helyes döntésnek látszik. Ugyanakkor az ezen idő alatt megismert termőhelyi adottságok és megszerzett piaci tapasztalatok tükrében néhány éve megkezdődött a fajtaszerkezet finomhangolása és az ültetvények szakaszos megújítása, amelyek révén időközben a termékkínálat is kikristályosodott.
Az 50 hektáros birtok kétharmadát, szándékoltan, változatlanul fehérszőlők borítják. Közöttük világfajták – elsősorban rajnai rizling, sauvignon blanc és chardonnay – és Kárpát-medencei fajták – olaszrizling és királyleányka – egyaránt megtalálhatóak. Ám a területek harmadát elfoglaló kékszőlők (pinot noir, merlot, kékfrankos) ideális termesztési feltételei is beigazolódtak. Az eddigi tapasztalatok szerint ezek közül a pinot noir bizonyult a legeredményesebbnek a termőhelyi adottságok nagyszerűségének megfogalmazásához.
A Pannonhalmi Főapátság ültetvényeiről származó szőlők feldolgozására a 2003-ban épült feldolgozó mintegy 2200 négyzetméter alapterületűvé bővült. A monostor tövében található pincében és borházban a hagyományok ápolása mellett a fajtaszerkezethez maximálisan igazodik az újszerű technológia. A kezdetekben bevezetett rendhagyó, gravitációs anyagmozgatáson alapuló borászati technológia folyamatos fejlesztés alatt áll. A hatékony feldolgozás és minőségi borkészítés érdekében a klasszikus borászati eljárásokat a kor modern vívmányaival támogatják.
Az apátsági szőlő- és borművelő hagyomány újrateremtése a régi apátsági birtokok egy részének visszavásárlását követően a szőlőtelepítési programmal kezdődött, majd az új pince és borház kialakításával folytatódott, 2004. márciusától már látogatható az újraindított Pannonhalmi Apátsági Pincészet. A látogatás a Pannonhalmi Apátsági Pincészet által szervezett szakszerű vezetéssel történik, amelynek keretében a vendégek betekintést nyerhetnek a bencés szőlő- és borkultúra történelmébe. Megismerkedhetnek a látogatók az új épületegyüttessel, illetve a borkészítés technológiai folyamataival, valamint megkóstolhatják borokat.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet szemrevaló épületegyüttesének kialakításával azonos időben környezetének rendezése is megtörtént. Ennek során épült ki egy díszkővel rakott terület is, amely elsősorban a szüreti időszakban folyó préselésből származó törköly ideiglenes tárolására szolgált. 2005 májusában e tér szomszédságában nyílt meg az a kóstolóterasz, ahonnan a monostori levendulaültetvények és a keleti irányba nyúló táj csodálatos képe tárul a finom borok társaságát élvező vendégek elé.
A pincészet fajtaborai és egyedi elképzelések mentén született házasításai az adott esztendő jellemzőit mindenkor magukon hordozva évről évre izgalmas kóstolási élményt ígérnek Mindeközben évjárati hatásoktól függetlenül magas minőségükkel vívják ki a fogyasztók bizalmát. Talán ennek is köszönhető, hogy e két évtized alatt ismertté és elismertté váltak a hazai piacon. Az előállított palackok negyede azonban folyamatosan a világ legkülönbözőbb pontjain talál gazdára. Ezáltal a pincészet, a monostor és a borvidék hírnevét határainkon túl is öregbítve.
Liptai Zsolt főborász és Hortobányi T. Cirill főapát,mögöttük a díj
Az Év Pincészete 2023 díjátadó napja szakmai programmal indult. Liptai Zsolt főborász egy sétálókóstoló keretein belül beszélt az újraalapítás körülményeiről, az elmúlt évek technológiai fejlesztéseiről és az eredményekről. A vendégek állomásról-állomásra haladva megismerhették a múltat, a jelent és megkóstolhatták a Pincészet kínálatának remek borait.
Az Év Pincészete díjátadó ünnepségen Hortobányi T. Cirill főapát úr köszöntötte a megjelent száz fő feletti közönséget, amelynek nagy részét a média képviselői tették ki. Beszédéből mindaz a szeretet és elhivatottság tükröződött vissza, ami a bencések ezeréves kötődését erősítette meg a magyar bor és a borkultúra iránt.
A díjátadó ceremónia
Koch Csaba a Magyar Bor Akadémia elnöke a cím jelentőségét hangsúlyozta a magyar borászatok életében, hiszen ez módot ad a kollektív teljesítmény elismerésére. Frittmann János a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a történelmi tapasztalatot és a borvidékre gyakorolt pozitív hatást emelte ki, míg dr. Kiss István a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetségének elnöke a minden borász számára példa és iránymutatás hangsúlyozta.
Hortobágyi T Cirill főapát, Nyikos István /Bacchus Arts/ és Madarassy István
A vándordíjat – Madarassy István Kossuth-díjas ötvös, szobrászművész Szőlősgazda című alkotását – a díszes oklevelet és az emlék-plakettet a kiíró szervezetek képviselői a művész jelenlétében adták át.
Berki Tamás jazz-énekes, Sárik Péter Erkel díjas jazz-zongorista
A díjátadást követően a hazai jazz élet kiválóságai Berki Tamás jazz-énekes, Sárik Péter Erkel díjas jazz-zongorista és Jász András jazz-szakszafonos garantálta a jó
hangulatot.
A kiíró szervezetek megbízásából a program szervezője és koordinátora a Bacchus Arts Stúdió volt.
Fotó:Lantai József és Pannonhalmi Főapatásági Pincészet