A főváros bornegyedének is nevezett a több mint 100 km -es budafoki történelmi pincerendszer jó része napjainkban is bebarangolható.
Az egyik, ma is működő traktusában található a Lics pince, ahol színvonalas, pincelátogatással egybekötött borkóstolóra várják az előre bejelentkező csoportokat. A pinceséta során az 1738 m2-es, jellegzetes budafoki történelmi borpincében a tulajdonos borász, Kemecsei-Lics Judit vezetésével a borászati technológiák ismertetése mellett Budafok a „Bor Városa“ történetével is megismerkednek a látogatók.
Pincészetben a borkóstoló folyamán két borvidék mutatkozik be. Az egyik a Budapest szőlőskertjének is nevezett, a fehérborairól híres Etyek-Budai Borvidék, illetve az egyik legősibb, a vörösborairól híres Szekszárdi Borvidék.
A program ideje alatt a pinceágban kialakított rusztikus, klimatizált kóstolótermekben saját termelésű, minőségi, versenyeztetett borokból történő borbemutató után korlátlan fogyasztási lehetőség adódik hét fajta borból. A program élőzenével és angol/német/orosz nyelven is megrendelhető.
Irsai Olivér
Az illatos fehérborok egyik legkedveltebb tagja a jellegzetes, intenzív illatú, gyümölcsös zamatú Irsai Olivér. Az 1930-as évek egyik legismertebb szőlőnemesítője, Kocsis Pál, a Pozsonyi Fehér és a Csabagyöngye fajták keresztezésével állította elő.
Talán a legtöbb legenda ennek a szőlőfajtának az elnevezése körül kering. Egyes feltételezések szerint Irsai Olivér borkereskedő volt, és száz pengőt fizetett azért, hogy róla nevezzék el az új szőlőfajtát. Ám él az az elképzelés is, hogy Kocsis Pál egyszer hazafelé sétálva találkozott egy Irsai Olivér nevű kisfiúval, akiről elnevezte az általa előállított fajtát. A valódi történet azonban Szegedhez köthető. A szőlővel, borászattal, és gyümölcsössel is foglalkozó Bohn József nagyapaként, Kocsis Pál nemesítővel unokájáról, Irsai Olivérről neveztette el a szőlőfajtát.
Gyöngyöző vagy habzóbor
A magyar bortörvény szerint a gyöngyöző-, habzóbor és pezsgő közötti különbséget az jelenti, mekkora nyomás van a palackban: 3 bar alatt gyöngyözőborról, 3-5 bar között habzóborról, 5 felett pedig pezsgőről beszélünk.
Mindemellett nagy különbség, hogy a pezsgő esetében az erjedés során keletkezik a szén-dioxid, és nem utólag adják hozzá a szénsavat. A habzóbor esetén a szén-dioxid viszont nem második erjedés során képződik a nedűben, hanem szén-dioxid hozzáadásával. A gázt elnyeletik, szaturálják a borban. Gyöngyözőbor legtöbbször szén-dioxid-hozzáadással készül vagy ritkábban, de előfordulhat, hogy buborékai természetes úton születnek.
Fotó: Okolicsányi Zoltán