Nyársapát: az összetett településnév arra utal, hogy errefelé mindig sok volt a nyárfa és valahol a pusztaságban egy hajdani, Árpád-kori apátság romjai utalnak az ősi időkre.

Nyársapát csupán hatvanöt éves múlttal rendelkezik, hisz’ területét egészen 1954-ig Nagykörös soktanyás pusztájaként tartották számon. Az összetett településnév arra utal, hogy errefelé mindig sok volt a nyárfa és valahol a pusztaságban egy hajdani, Árpád-kori apátság romjai utalnak az ősi időkre.

A község lakói szeretnek ugyan itt élni, ám a többségnek még mindig nincs igazi gyökértudata. Jó néhány lelkes és tetterős ember azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy közösséggé kovácsolja a helyieket. Ők azok, akik a saját maguk és az idelátogatók komfortérzéséért mindent megtesznek.

Nyársapát község Pest megye déli részén található,— félúton helyezkedik el Cegléd és Nagykörös között. Mezőgazdasági jellegű, tipikus tanyás település, ahol a 2200 fős lakosság közel harmada még mindig a külterületen él.

Errefelé az a mondás járja, hogy lakni sok helyen lehet, de élni csak tanyán érdemes! Az emberek mindennapjait, jobbára a mezőgazdasági tevékenység határozza meg. A többség önálló kis- és középgazdaságokban dolgozik — a lakosság tíz százaléka burgonyatermelésből él. Ám az alföldi homokon a csonthéjas gyümölcsök facsemetéi is hamar megerősödnek és nagyra nőnek. Jók a talajviszonyok és a rengeteg napsütés zamatosra érleli a termést. Sokaknak a meggy-, szilva- és illetve barackfák, másoknak pedig a szamócatermesztés biztosítja a tisztességes megélhetést.

A kertészetekben a piaci igényeknek megfelelő technológiával dolgoznak, ezért innen első osztályú zöldségek kerülnek a városi fogyasztók asztalára. Az egykor négyszáz hektár szőlőből napjainkra, sajnos, már csak hetven maradt. 

A hely szelleme

Nyársapátról ugyan még nem kell kitiltani a turisták hadait, ám, aki ellátogat erre a kistelepülésre, az nem csalatkozik. A falunak a rendszerváltozásig nem volt temploma.

1995-ben felkérték az Ybl- és Kossuth-díjas Török Ferenc építészt, hogy álmodjon meg számukra egy katolikus templomot. Két év múlva el is készültek az abszolút modern, különleges formájú épület tervei. Lakossági összefogással és a helyi erők közreműködésével hamarosan megkezdődött az építkezés. A gyönyörű templom felszentelésére, a mártírhalált halt Apor Vilmos tiszteletére, 2004-ben került sor. A kör alakú épület hófehér falait Tóth Tibor helyi művész-tanár Passiót ábrázoló képei díszítik.

A XIX. század közepén Szarka Mihály Arany János tanártársa volt Nagykörösön. A tanár úrnak a mai Nyársapát területén volt pincéje és présháza, mely napjainkban, tizenöt éve, közösségi házként funkcionál. A település központjában lévő kúriáját az önkormányzat tizenöt éve, eredeti állapotában állította helyre.

Az Árpád- és középkori történelmi emlékek kutatása 1920-ban és ’40-ben is elkezdődött, de végül - állagmegóvás jelszóval - visszatakarták a romokat.

A középkori templom egykori helyét manapság az önkormányzat által állított kereszt jelzi. Az értékes leletanyag egy része most a Szarka-kúria múzeumi kiállítótermeiben látható. Egy másik teremben néprajzi gyűjtemény gyönyörködteti a látogatót.  A nyársapáti emberek eredetileg ezt az anyagot az általános iskolában lévő falumúzeum számára adták össze. A tárlókban a múlt században használt, a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos eszközök kaptak helyet. A különböző korokból származó tárgyak közt úgy érezhetjük, hogy a múzeum tereiben több évszázad történelme jön velünk szembe.

Lelkesedés és tetterő

Egykor Cegléd és Nagykőrös között, ezen a tájon terült el Rákócziak birtoka.

A nagy elődök előtti tisztelgésként az önkormányzat hivatala előtt lévő parkban került felállításra Árpád vezér és II. Rákóczi Ferenc fából faragott szobra. A község központjában található a Trianoni emlékmű, illetve Elek-apó kútja.

Az általános iskola mellett alakították ki a Nyugalom parkot, ahol az érdeklődők őshonos növényeket ismerhetnek meg. A park kis taván álló színpad meghitt környezetet biztosít verses, zenés előadások és mini koncertek számára.

A településen hat férőhelyes ipari parkkal várják a vállalkozókat, ahol már a teljes infrastruktúra elkészült. A minden újra nyitott polgármester, Kis Miklós vezetésével működő önkormányzat felújított egy régi tanyasi iskolát is. E helyen indult be az Erdei Iskola, ahol megpihenhetnek a környéken kiránduló diákok, telente pedig majd vadászok szállásaként működik.

A kertben Adorján Gábor jurta-készítő két munkáját is felállították. Az egyik jurta oktatóterem, a másikban pedig egy trófea-gyűjtemény kapott helyet. A cél, hogy a fiatalok minél jobban megismerjék a természet csodáit.

Aki a vidéki nyugalom mellett egy kis „vadulásra” vágyik, ezen a tájon az is megtalálja számítását. A Nyársapáti Motocross Egyesület pályája évi két országos versenynek ad helyet és kikapcsolódási lehetőséget biztosít a lóerők szerelmesei számára.

Nyársapát – Csemő - Cegléd határán épült fel a 830 méteres Bognár Gokart Park. Az ország leghosszabb épített pályáján, minden gokartozni vágyó felnőtt és gyermek egyaránt jól szórakozhat.

Az emberi tényező

A Szarka-kúria épületében mindig élénk közösségi élet zajlik. Itt található a református gyülekezet imaterme, illetve ezen a helyen készül fellépéseire a Nyársapáti Népdalkör is. A tizenhét tagú, dalos kedvű társaság már számos helyen fellépett, és a különböző megmérettetésekről mindig rangos díjakkal tért haza.

A kúria szépen gondozott parkjának központi helyén a kör alakú, koronás pergolát a hét vezér faragott arcmása díszít. Mindig ebben az esztétikus környezetben kerül sor a községi ünnepségek, rendezvények megtartására.

A szabadtéri szezon Majálissal és közös főzőcskével kezdődik. Itt jobbára az Alföldre jellemző ételek kerülnek terítékre.

A kiegészítő programokat még vidámabbá teszik a helyi gyümölcsökből készült, minőségi pálinka és a „homoki betyár”, Füle Dénes jófajta, kézműves borai.  A szőlősgazda öthektáros birtokán, a kezdetek óta, a hagyomány íze gondolat jegyében tevékenykedik. Családi borászatában hétféle középkategóriás nedűt készít. Füle Dénes borai nemcsak a helyieknek ízlenek, hanem a ceglédi üzletekben is rendre kelendő portékának bizonyulnak. Nem véletlen, hogy az ő 2016-os Cserszegi fűszerese lett a Ceglédi Vadászok Bora.

Nyársapát legnagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvénye a július közepén megrendezésre kerülő Lecsófesztivál. A vidám, tartalmas műsorok mellett zajló versenyen rendre arra is fény derül, az adott évben ki főzi a legjobb lecsót.

A falu lakói mindenkit szeretettel hívnak és várnak a szeptember végén megrendezésre kerülő Szüreti Mulatságra. A helyiek nemcsak azt tartják szem előtt, hogy a rendezvényeiken ők jól érezzék magukat. Azt szeretnék, minél többen látogassanak el Nyársapátra, személyesen megtapasztalni a helyiek messze földön híres vendégszeretetét.

Szendi Horváth Éva