Az irodalom nélkülözhetetlen

2020. 16. 06., 11:15am
A 2011-ben alakult az olvasás és a magyar irodalom népszerűsítésért dolgozó Margó.

A 2011-ben alakult az olvasás és a magyar irodalom népszerűsítésért dolgozó Margó.

A Bookline támogatásával megvalósuló  nyári kiadás a járványügyi helyzet miatt az idén az online térben került megrendezésre. Így azt a világ bármely pontjáról követhették a kortárs magyar irodalom kedvelői. A rendhagyó módon lebonyolított Margó Irodalmi Fesztivál rekord nézőszámot ért el: a rendezvény 200 000 feletti megtekintéssel zárult. Ezáltal is igazolást nyer Vasy Géza címben idézett gondolata, hogy az irodalom valóban nélkülözhetetlen. A szervezők felhívására a nézők egy virtuális térképen meg is jelölhették, hogy honnan követik az eseményeket. Öt napon át összesen harminchat országból érkeztek az érdeklődők, sokszorosan alátámasztva: a magyar nyelv országhatárokon át is összeköti az embereket.

Tiz érdekesség az online Margóról

A fesztivál Háy János Ne haragudj, véletlen volt című új, karantén alatt született könyvének bemutatójával indult. A kötet látszólag ugyan naplónak mutatja magát, de mégis sokkal több annál. „A privát életem eseményei íróilag csak annyiban érdekelnek, hogy mennyiben lehet beleforgatni egy írásba,”— mondta szerző.

Tompa Andrea július elején megjelenő negyedik regényéről mesélt. A Haza az otthon jelentését járja körül. Egy hazulról haza vezető út története, melyben nem a messzeség a lényeg, hiszen kis távok is lehetnek nagy belső váltások. A kérdés sohasem a földrajzi távolság, hanem az, hogy aki valahonnan eljön, mitől szabaduljon meg és mit vigyen tovább.

„Nem tudok mást kitalálni, mint ami itt van” - mondta új regényéről beszélgetve Szilasi László, aki a Kései házasságban a vége felől írta meg egy szerelem történetét. Míg Fiala Borcsa hamarosan megjelenő regénye, a Drill épp ellenkezőleg, egy házasság felbomlását meséli el, megmutatva, hogy egy lapnak – paradox módon – mindig három oldala van.

„Én a gombhoz írom a kabátot” - mondta munkamódszerét illetően Cserna-Szabó András új könyve, a Helikon Kiadónál megjelent Extra Dry kapcsán: „Ez egy extra száraz történet, fanyar, savanykás, nem biztos, hogy mindenkinek beveszi a gyomra.”

Péntek Orsolya új regénye, trilógiájának befejező darabja, a Hóesés Rómában a haza, összetartozás, soknyelvűség összefüggéseivel játszik. Egy olyan, eleve többnemzetiségű család életét mutatja be, melynek tagjai nem elég, hogy a felbomlott Monarchia miatt különböző országokban élnek, a hatvanas évek disszidálásai miatt ez a kör csak bővült, és ma már szinte mindenkinek egész Európában élnek rokonai.

Bereményi Géza gyermek- és ifjúkori évei villannak fel a Magyar Copperfield lapjain, melyben úgy próbálta megírni az életét, mintha dokumentumokat rögzítene. „Arra nagyon büszke vagyok, hogy a valós események élményszerűbbek, mint a történelmi tények”.

Erdős Virág Hősöm című új verseskötetét mutatta be. Írásai a költészet és a szociográfia sajátos keveredését tükrözik. A kilátástalanság szimbólumának számító Hős utca és az ott élők történeteinek ad hangot.

Nem várt aktualitást kapott a Bookline gondozásában megjelent Mártonffy Zsuzsa Akiknek két anyja van című kötete. Hasznos tanácsokkal, gyakorlati útmutatóval és rengeteg személyes történettel tisztázza és hozza közelebb könyvében az örökbefogadás témáját.

A frissen megjelent könyvek bemutatói mellé a szervezők idén is készültek gyerekeknek szóló műsorokkal. A Szívünk rajta program keretében a fenntartható és tudatos gondolkodásra ösztönző Amikor a kukák világgá mentek című mesekönyvből hangzott el felolvasás.  A nemzeti hagyományainkat, szokásainkat felvonultató Dödölle című kötet receptje alapján  pedig a gyerekek igazi hamuban sült pogácsát süthettek. Vasárnap reggel pedig Gryllus Vilmos Kiránduló dalok könyvének verseivel, dalaival várta a gyerekeket egy közös éneklésre.

Trianon

A Margó második napján, június 4-re, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. Évfordulója a fesztivál szervezői tematikus programokkal készültek.  Különböző nézőpontokból kiindulva vizsgálták Trianon múltbéli és jelenkori kihatásait, akár a közéletben, akár a politikában, társadalomban, irodalomban. Nem egyszer eljátszottak a Mi lett volna ha…? kérdésével is. Ungváry Krisztián történész Horthy Miklósról írt könyve a kormányzó felelősségét, döntési lehetőségeit elemezve több alkalommal is felveti ezt a kérdést,. Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon című kötete is innen indít. Veiszer Alindával beszélgetve azt mondta: „Azért gondolkoztam el ezen, mert a mi történeti és emlékezetpolitikai vitáink pontosan a »mi lett volna, ha« körül forognak.” Szintén ezen a napon mutatkozott be a Cser Kiadó és a Hévíz Irodalmi Folyóirat gondozásában megjelent Nézzünk bizakodva a múltba! - alternatív Trianon című kortárs antológia A kötetből az is kiderült, hogy mi lett volna, ha Esterházy Péter lesz Magyarország uralkodója. Romsics Gergely és Menyhért Anna Trianon traumáját az irodalom felől közelítette meg. Zoltán Gábor Szép versek 1944 abszurd antológiájában annak gondolatával játszott el, vajon milyen versek kerültek volna egy ilyen kötetbe a feszült és vészterhes 1944-es évből: „Ezeknek a versbe fogalmazott emlékeit gyűjtöttem össze.”

A Margó a Trianon-évfordulóra a Katona József Színházzal közös versfelolvasásokkal is készült. A közreműködő színészek egy-egy művet olvastak fel. Bányai Kelemen Barna Ferenczes István: Didergés , Fullajtár Andrea Balla Zsófia: Mert kell, Kovács Lehel Kőrizs Imre: Wittgenstein és a nagymamám, Pelsőczy Réka Márai Sándor:Huszonnégy és Hajnal Anna: Elvették tőlem című műveit olvasta fel. 

Margó Extra: miket olvas Mácsai Pál, Orvos-Tóth Noémi vagy Török-Ilyés Orsolya?

A fesztivál irodalmat és az olvasást népszerűsítő sorozata, a Margó Extra  is folytatódott. A fórumon közismert emberek szólaltak meg és meséltek olvasással, irodalommal kapcsolatos élményeikről. Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és terapeuta a beszélgetésre Háy és Ulickaja novellákat hozott magával. Szerinte a könyv, az írott szöveg mágiája az, hogy az érzéseinket szavakká transzformálja, és így egyfajta hidat képez a másikhoz. Az olvasás csodája emellett, hogy ahány történetbe belehelyezkedik az ember, annyi élethelyzetet tapasztal meg, és annyi megoldással találkozik. A könyvek megoldókulcsokat tudnak adni.

Megmutatják, hogy az ember nincs egyedül, illetve színesítik a világlátást, és fejlesztik az érzelmi intelligenciát is. Török-Illyés Orsolya színésznő a nagyregények szerelmese. Kedvencei a Háború és béke, a József és terstvérei, a Nápolyi regények, és a Harcom sorozat. De az irodalom mellett szóba került a férjével, Hajdu Szabolccsal közös alkotás is. Meg kellett tanulnia elválasztani a szerepeket egymástól, hogyan váltson az alkotótárs, színész, illetve anya és feleség szerepek között. „Nem ez az életem legjobb szakasza, bár a kivételessége inspirál” — idézte Mácsai Pál Fülest a Micimackóból. Arról mesélt, miként éli meg színházigazgatóként, alkotóként, magánemberként a mostani időszakot. Beszélt Örkény Istvánhoz fűződő viszonyáról, az első olvasmányélményeiről. Ráadásul arról is szólt, hogy zenével szokott lazítani – klasszikus zenével és ordenáré rockzenével egyaránt –, illetve rendkívül szereti időnként megnézni a holdraszállást, akár órákon át.

Grecsó Krisztián és Grecsó Zoltán testvéri kapcsolatukról, az egymásra gyakorolt hatásukról mesélt és a közös munkába is beavatta az érdeklődőket.  Szóba került a Többet magunkról című előadásuk is, amelyet a tervek szerint szeptember 23-án tartanak meg a Várkert Bazárban.

Eke Angéla arról beszélt, milyen élmény volt számára a Színművészeti Egyetemre történő felvételik kudarcait megélni, feldolgozni, és aztán azokból építkezni, mit jelent neki a színpad, a színház, a mesék világa.

A fesztivál valamennyi programja visszanézhető a Margó Irodalmi Fesztivál Facebook-oldalán és honlapján, valamint a fesztivál médiapartnere, a Könyves Magazin is közöl interjúkat, cikkeket, recenziókat a programok kapcsolódva.

Margó-díj 2020: elindult a nevezés!

2020-ban hatodik alkalommal keresi a Margó Irodalmi Fesztivál a legjobb első prózakötet szerzőjét. A Margó-díj, amelynek kiemelt támogatója a Bookline, magas szakmai presztízzsel bíró elismerés, a kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsíti. A Margó-díj célja, hogy bemutassa a legerősebb pályakezdőket. A nyertes a díjjal 500 ezer forintot, a Bookline jóvoltából 15 millió forint értékű médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap. A díjat 2019-ben Fehér Bolizsár Vak majom, 2018-ban Mécs Anna Gyerekzár, 2017-ben Szöllősi Mátyás Váltóáram, 2016-ban

Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese, 2015-ben Totth Benedek Holtverseny című kötete nyert.

A díjra minden olyan, magyar nyelvű szerző által jegyzett első prózakötet nevezhető, amely 2019. július 1. és 2020. június 30. között jelent (vagy jelenik) meg és került kereskedelmi forgalomba. A nevezésről a www.margofeszt.hu-n található több információ. A Margó-díjat az őszi Margó fesztiválon adják át.

További információk:

http://www.margofeszt.hu/hu

facebook.com/margofeszt

instagram.com/margofeszt