A szecesszió csodái
2023. 03. 04., 1:37pm
Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépületéből a gyűjtemény szecessziós csúcsdarabjai a Ráth György-villába kerültek
bv Szendi Horváth Éva
Az ntézmény egyik első főigazgatója, Ráth György egykori lakóhelye az özvegy halálát követően kiállítóhellyé vált. Sokáig a Hopp Múzeum kínai kiállításának adott helyet, melynek kiköltözése után az épületet az Iparművészeti Múzeum felújította.
2018-ban itt nyílt meg A mi szecessziónk című állandó kiállítás, mely 600 műtárgyat vonultat fel. Kerámiák, textilek, bútorok, ötvösműtárgyak hódolnak a szecesszió különleges alkotóinak.
A kiállításban kiemelt műtárgya Rippl-Rónai József Vörösruhás nő című 1898-as falikárpitja, mely Andrássy Tivadar budai palotájának ebédlőberendezéséhez készült. A II. világháborúban elpusztult berendezés textildíszei közül egyedül a Vörösruhás nő maradt fenn.
A rendkívül érzékeny darab műtárgyvédelmi okokból évente csak néhány hónapig függhet a Ráth-villa falán. Mivel 2024-ben Franciaországban, a Musée de Pont-Aven Women at work by/for the Nabis című tárlatán lesz kiállítva. Így sokáig csak a most következő hónapokban lesz látható az eredeti példány.
A téli szünet után 2023. március 31-től újra látogatható a Ráth György-villa állandó kiállítása, benne a közönség legnagyobb kedvencével, a Vörösruhás nő című kárpittal.
Idei kiállítási tervek:
2023. március 23.: Retrotopia – Design for Socialist Spaces, Kunstgewerbemuseum, Berlin
2023. április 22.: Szólamok kerámiában: Kortárs magyar kerámiaművészet, Modern Kerámiaművészeti Múzeum, Tajimi (Gifu, Japán)
2023. június 24.: (Múzeumok Éjszakája) időszaki kiállítássorozat indul a Ráth György-villában, melynek fókuszában az Iparművészeti Múzeum főépületének rekonstrukciója áll. Az első alkalommal a megújuló könyvtár és adattár, valamint a felbecsülhetetlen értékű könyvművészeti gyűjtemény mutatkozik be.
2023. július: Hercegek selyemben – Luxustextíliák az Esterházy kincstárból, Kínai Nemzeti Selyemmúzeum, Hangzhou
2023. október 5.: Körforgásban: Buliash Todaeva, a kalmük származású designer kiállítása
RIPPL-RÓNAI JÓZSEF: VÖRÖSRUHÁS NŐ
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM, TEXTIL- ÉS VISELETGYŰJTEMÉNY
RÁTH GYÖRGY-VILLA | SZECESSZIÓS EBÉDLŐ
Alkotó: Rippl-Rónai, József (1861 - 1927) / tervező
Baudrion, Lazarine (1865 - 1947) / kivitelező
Készítés ideje: 1898
Készítés helye: Párizs - Neuilly
Jelzés: Rónai 1898.
Anyag: gyapjú; gyapjúszál; vászon
Technika: hímzett; laposöltés; vászonszövés
Méretek: hosszúság: 230 cm, szélesség: 125 cm
A képmező középpontjában álló nőalak a szemlélőnek félig hátat fordít, egyik kezében virágot tart, a másikat a japán fametszetek figuráinak jellegzetes kéztartásával helyezi a háta mögé. Feje fölölt gesztenyefák lombjai borulnak össze, körötte hosszabb és rövidebb szárú, hajlékony rajzú tarka virágok nyúlnak a magasba. Az alakot és a növényeket sötétbarna körvonal keretezi, az erőteljes színeket a vörös és a zöld uralja.
A kompozíción érezhető Maillol hatása. A fák, a virágok és a nőalak egyenlő fontossággal bír, a síkszerű rajz és az egymás mellé helyezett, árnyalás nélküli színfoltok tökéletes dekoratív hatást eredményeznek. A kárpit Rippl-Rónai második Nabis korszakából származik. Ekkor készült művei a szimbolizmus képviselői, az emberi környezetben a művészet különböző ágai hasonló jelentőséggel érvényesülnek.
E téren Rippl-Rónai legnagyobb vállalkozása gróf Andrássy Tivadar budai palotájának ebédlőberendezése volt (lásd itt). 1896-99 között tervei alapján az ebédlő bútorait Thék Endre budapesti műhelye, az étkészletet a pécsi Zsolnay gyár, az üvegablakokat Róth Miksa, az üvegtárgyakat a wiesbadeni üveggyár készítette. A hímzett kárpit a kandalló fölött függött. Csenkey Éva az ebédlőben, mint a magánélet kitüntetett színterében a hortus conclusus modern, szimbolikus megjelenését látja, s a kiemelt helyen lévő kárpitot sajátos profán oltárkép-nek tekinti, illetve akként értelmezi (Fréches-Thory, Perruchi-Petri, 1993. Nr. 208). A II. világháborúban elpusztult berendezés textildíszei (hímzett fríz, spanyolfal, ajtófüggöny, kárpit) közül egyedül a Vörösruhás nő maradt fenn.
A RÁTH GYÖRGY-VILLA
Ráth György (1828-1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt. Műgyűjteménye révén, mely a korszak egyik legjelentősebb polgári gyűjteménye volt, széleskörű elismertséget szerzett már a maga korában. Mint rajta kívül sokakat, tevékenységében őt is a lakberendezés vezérelte.
Ráth 1901-ben vásárolta meg a Városligeti villát, amit feleségével együtt műtárgyakkal rendezett be. Az épületet Györgyi Géza alakította át, a lépcsőkorlátot a századforduló kiváló vasművésze, Jungfer Gyula készítette, a lépcsőház és a hall bútorzatát pedig a magyar szecesszió kiemelkedő egyénisége, Horti Pál elképzelései alapján készítették.
Ráth minden javát feleségére, Melcsiczky Gizellára hagyta. Célját, hogy gyűjteménye az Iparművészeti Múzeum tulajdonába kerüljön, özvegye valósította meg. Úgy döntött, ajándékba adja a tárgyakat, azzal a kikötéssel, hogy “Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek s az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak.” Ennek eredményeként Ráth gyűjteményéből a fasori villában létrehozták az Országos Ráth György Múzeumot. A főváros új látványosságát 1906 novemberében ünnepélyes keretek között mutattak be a sajtó képviselőinek, de az uralkodó, Ferenc József is megtekintette azt 1907. január 8-án.
A Ráth Múzeum önállóságának és gyűjteményeinek felszámolása a második világháborút követően, a proletárdiktatúra létrejöttével és a szocialista ideológia előretörésével kezdődött: egy nagypolgári lakásberendezés fenntartása, azaz a “Ráth Múzeum önálló Múzeum felállítása ideológiai és didaktikus szempontból teljesen indokolatlan, sőt káros is lenne.”
1954 elején a múzeum épülete a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum kezelésébe került. Megnyitották a Kína kiállítást és a múzeum neve is Kína Múzeum lett. Az intézmény eredeti leltárába tartozó műtárgyakat különböző múzeumi gyűjteményekbe (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum, Iparművészeti Múzeum) olvasztották be. Az épület a rendszerváltást követően visszakapta eredeti nevét, és továbbra is keleti kiállításoknak adott otthont, 2014-ig.
Ráth Györgyre ekkor már csak a rekonstruált ebédlőben megnyitott emlékszoba emlékeztetett.
A villa 2018 őszén A mi szecessziónk című állandó kiállítással nyitotta meg újra kapuit, mely az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be, és teszi elérhetővé a rekonstrukció ideje alatt is a nagyközönség számára, egyúttal méltó emléket állítva Ráth Györgynek, múzeumunk első igazgatójának.
bv Szendi Horváth Éva
Az ntézmény egyik első főigazgatója, Ráth György egykori lakóhelye az özvegy halálát követően kiállítóhellyé vált. Sokáig a Hopp Múzeum kínai kiállításának adott helyet, melynek kiköltözése után az épületet az Iparművészeti Múzeum felújította.
2018-ban itt nyílt meg A mi szecessziónk című állandó kiállítás, mely 600 műtárgyat vonultat fel. Kerámiák, textilek, bútorok, ötvösműtárgyak hódolnak a szecesszió különleges alkotóinak.
A kiállításban kiemelt műtárgya Rippl-Rónai József Vörösruhás nő című 1898-as falikárpitja, mely Andrássy Tivadar budai palotájának ebédlőberendezéséhez készült. A II. világháborúban elpusztult berendezés textildíszei közül egyedül a Vörösruhás nő maradt fenn.
A rendkívül érzékeny darab műtárgyvédelmi okokból évente csak néhány hónapig függhet a Ráth-villa falán. Mivel 2024-ben Franciaországban, a Musée de Pont-Aven Women at work by/for the Nabis című tárlatán lesz kiállítva. Így sokáig csak a most következő hónapokban lesz látható az eredeti példány.
A téli szünet után 2023. március 31-től újra látogatható a Ráth György-villa állandó kiállítása, benne a közönség legnagyobb kedvencével, a Vörösruhás nő című kárpittal.
Idei kiállítási tervek:
2023. március 23.: Retrotopia – Design for Socialist Spaces, Kunstgewerbemuseum, Berlin
2023. április 22.: Szólamok kerámiában: Kortárs magyar kerámiaművészet, Modern Kerámiaművészeti Múzeum, Tajimi (Gifu, Japán)
2023. június 24.: (Múzeumok Éjszakája) időszaki kiállítássorozat indul a Ráth György-villában, melynek fókuszában az Iparművészeti Múzeum főépületének rekonstrukciója áll. Az első alkalommal a megújuló könyvtár és adattár, valamint a felbecsülhetetlen értékű könyvművészeti gyűjtemény mutatkozik be.
2023. július: Hercegek selyemben – Luxustextíliák az Esterházy kincstárból, Kínai Nemzeti Selyemmúzeum, Hangzhou
2023. október 5.: Körforgásban: Buliash Todaeva, a kalmük származású designer kiállítása
RIPPL-RÓNAI JÓZSEF: VÖRÖSRUHÁS NŐ
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM, TEXTIL- ÉS VISELETGYŰJTEMÉNY
RÁTH GYÖRGY-VILLA | SZECESSZIÓS EBÉDLŐ
Alkotó: Rippl-Rónai, József (1861 - 1927) / tervező
Baudrion, Lazarine (1865 - 1947) / kivitelező
Készítés ideje: 1898
Készítés helye: Párizs - Neuilly
Jelzés: Rónai 1898.
Anyag: gyapjú; gyapjúszál; vászon
Technika: hímzett; laposöltés; vászonszövés
Méretek: hosszúság: 230 cm, szélesség: 125 cm
A képmező középpontjában álló nőalak a szemlélőnek félig hátat fordít, egyik kezében virágot tart, a másikat a japán fametszetek figuráinak jellegzetes kéztartásával helyezi a háta mögé. Feje fölölt gesztenyefák lombjai borulnak össze, körötte hosszabb és rövidebb szárú, hajlékony rajzú tarka virágok nyúlnak a magasba. Az alakot és a növényeket sötétbarna körvonal keretezi, az erőteljes színeket a vörös és a zöld uralja.
A kompozíción érezhető Maillol hatása. A fák, a virágok és a nőalak egyenlő fontossággal bír, a síkszerű rajz és az egymás mellé helyezett, árnyalás nélküli színfoltok tökéletes dekoratív hatást eredményeznek. A kárpit Rippl-Rónai második Nabis korszakából származik. Ekkor készült művei a szimbolizmus képviselői, az emberi környezetben a művészet különböző ágai hasonló jelentőséggel érvényesülnek.
E téren Rippl-Rónai legnagyobb vállalkozása gróf Andrássy Tivadar budai palotájának ebédlőberendezése volt (lásd itt). 1896-99 között tervei alapján az ebédlő bútorait Thék Endre budapesti műhelye, az étkészletet a pécsi Zsolnay gyár, az üvegablakokat Róth Miksa, az üvegtárgyakat a wiesbadeni üveggyár készítette. A hímzett kárpit a kandalló fölött függött. Csenkey Éva az ebédlőben, mint a magánélet kitüntetett színterében a hortus conclusus modern, szimbolikus megjelenését látja, s a kiemelt helyen lévő kárpitot sajátos profán oltárkép-nek tekinti, illetve akként értelmezi (Fréches-Thory, Perruchi-Petri, 1993. Nr. 208). A II. világháborúban elpusztult berendezés textildíszei (hímzett fríz, spanyolfal, ajtófüggöny, kárpit) közül egyedül a Vörösruhás nő maradt fenn.
A RÁTH GYÖRGY-VILLA
Ráth György (1828-1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt. Műgyűjteménye révén, mely a korszak egyik legjelentősebb polgári gyűjteménye volt, széleskörű elismertséget szerzett már a maga korában. Mint rajta kívül sokakat, tevékenységében őt is a lakberendezés vezérelte.
Ráth 1901-ben vásárolta meg a Városligeti villát, amit feleségével együtt műtárgyakkal rendezett be. Az épületet Györgyi Géza alakította át, a lépcsőkorlátot a századforduló kiváló vasművésze, Jungfer Gyula készítette, a lépcsőház és a hall bútorzatát pedig a magyar szecesszió kiemelkedő egyénisége, Horti Pál elképzelései alapján készítették.
Ráth minden javát feleségére, Melcsiczky Gizellára hagyta. Célját, hogy gyűjteménye az Iparművészeti Múzeum tulajdonába kerüljön, özvegye valósította meg. Úgy döntött, ajándékba adja a tárgyakat, azzal a kikötéssel, hogy “Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek s az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak.” Ennek eredményeként Ráth gyűjteményéből a fasori villában létrehozták az Országos Ráth György Múzeumot. A főváros új látványosságát 1906 novemberében ünnepélyes keretek között mutattak be a sajtó képviselőinek, de az uralkodó, Ferenc József is megtekintette azt 1907. január 8-án.
A Ráth Múzeum önállóságának és gyűjteményeinek felszámolása a második világháborút követően, a proletárdiktatúra létrejöttével és a szocialista ideológia előretörésével kezdődött: egy nagypolgári lakásberendezés fenntartása, azaz a “Ráth Múzeum önálló Múzeum felállítása ideológiai és didaktikus szempontból teljesen indokolatlan, sőt káros is lenne.”
1954 elején a múzeum épülete a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum kezelésébe került. Megnyitották a Kína kiállítást és a múzeum neve is Kína Múzeum lett. Az intézmény eredeti leltárába tartozó műtárgyakat különböző múzeumi gyűjteményekbe (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum, Iparművészeti Múzeum) olvasztották be. Az épület a rendszerváltást követően visszakapta eredeti nevét, és továbbra is keleti kiállításoknak adott otthont, 2014-ig.
Ráth Györgyre ekkor már csak a rekonstruált ebédlőben megnyitott emlékszoba emlékeztetett.
A villa 2018 őszén A mi szecessziónk című állandó kiállítással nyitotta meg újra kapuit, mely az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be, és teszi elérhetővé a rekonstrukció ideje alatt is a nagyközönség számára, egyúttal méltó emléket állítva Ráth Györgynek, múzeumunk első igazgatójának.