A költészet napja a Várkert Bazárban

2022. 10. 04., 9:44pm
Az idén a költészet napjához kapcsolódóan két különleges lírai esttel készül a Várkert Bazár.

 

by Szendi Horváth Éva

Hirtling István

Április 11-én, Márai kevésbé ismert költői életművébe kaphatunk betekintést Hirtling István színművész előadásában. Április 12-én pedig az erdélyi költőnő, Hervay Gizella verseit ismerhetik meg Bocskor Bíborka énekesnő és Vecsei H. Miklós színész közreműködésével.

A magyar költészet napját, József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük.  Kevésbé ismert, hogy jeles írónk, Márai Sándor öt évvel korábban Kassán ugyanezen a napon született. A XX. századi nagy humanista íróra elsősorban prózai alkotóként tekintünk, pedig életművében jelentős helyet foglal el a líra.

—Szemem is volt, láttam több csillagot / S mert ember voltam, tehát meghalok – írja például a Dalocska soraiban. A Mikó utca című versében pedig arról vall, hogy —…se ágy, / Se asztal nem köt, s nincsen kacsaláb, / Amin váram elforoghat e földön.

Ezúttal nemcsak Márai legismertebb, az emigrációban született Halotti beszéd vagy a Mennyből az angyal című nagy ívű költeményei elevenednek meg. A Várkert Bazárban az életmű többi verse is méltó lehetőséget kap, hogy a magyar költészet napját a nagysikerű Márai-estek sorozat részeként ünnepeljük.

Április 11-én az Éltem egyszer én… Márai és a vers című különleges, egyszerre tartalmas és izgalmas irodalmi kalandozáson Hirtling István színművész varázsolja ma is élővé Márai líráját. A Jászai-díjas művész kedvenceit is bemutatja, mint például A delfin visszanézett remekbe szabott sorait… —Haza akartam menni, de már este volt. / És nem volt útlevél. Nem volt út. Se levél. Semmi se volt. […] / Vannak területek, ahol az emberek énekelnek és az apákat / eltemetik / És a verseket szeretik. Kedveli a Hetvenkettő Utóirat frappáns tömörségét is : Gyászoljon jól, ki világot temet, / Sirasson jól, aki mindent sirat, / Amit ma toll ír, mind sírfelirat.

Az életmű különböző szakaszaiból nem csupán versek hangzanak el, hanem kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert részleteket is a közönség elé tár bevezetőjében Mészáros Tibor irodalomtörténész.  Az estet vetített képek, dokumentumok és Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész inspiratív játéka teszi még érzékletesebbé.

Másnap sem kell még elbúcsúzni a költészettől. Április 12-én az erdélyi irodalom bemutatásával, Virág a végtelenben címmel Hervay Gizella költészete elevenedik meg.

Juhász Anna irodalmár vendége Vecsei H. Miklós színész, Bocskor Bíborka énekesnő, valamint Balázs Imre József romániai magyar költő, irodalomtörténész és Iancu Laura költő lesz.

Hervay Gizella (1934-1982) erdélyi költő, író és műfordító a Forrás első nemzedékével lépett színre. Az 1963-ban megjelent Virág a végtelenben című verseskötete költői érzékenységgel fordul a nők sorsa felé, a kint és bent egyaránt újjáépülő világát akarta megragadni. Az élet védelmét várta a lírától, vagyis önmagától is. A József Attila-i élményt nem költői hatásként, hanem saját élete véres valóságaként éli át. Az irodalmi esten Tamási Áron, Kányádi Sándor, Szőcs Géza kapcsolódása mellett Hervay Gizella költői világa elevenedik meg és mutatkozik be a közönségnek.

 A lírikus Márai és erdélyi versek a Költészet napja alkalmából a Várkert Bazárban

Április 11. és 12. – Várkert Bazár, Rendezvényterem

 További információ:

https://varkertbazar.hu/esemenyek/eltem-egyszer-en-marai-es-a-vers

https://varkertbazar.hu/esemenyek/virag-a-vegtelenben-kolteszet-napi-est-hervay-gizellat-unnepelve-az-erdelyi-irodalom