A hüvelyes zöldségek világnapja
2022. 11. 02., 2:47pm
Létezik ez is - nem véletlenül és február 10-én tartják. Keveset fogyasztunk ezekből otthon is, a felmérés azt mutatja: alig szerepel hüvelyes a vendéglátóhelyek ételkínálatában
Az emberek többsége nem szívesen választ hüvelyeseket tartalmazó fogást, ha étterembe megy – derül ki a Bonduelle reprezentatív felméréséből. A fogyasztókat az étel kiválasztásakor elsősorban az íz befolyásolja, de a legtöbben nyitottak lennének a változatosabb, izgalmasabb és kreatívabb módon elkészített hüvelyes fogásokra. A növényi alapú, rugalmas étrenddel és a napi rendszerességű hüvelyes fogyasztással pedig rengeteget tehetünk egészségünk és bolygónk megőrzéséért egyaránt.
A Bonduelle 50 hazai vendéglátóhely ételkínálatának elemzésével és több mint 1000 fő bevonásával készített reprezentatív felmérést. A kutatásból kiderült, hogy a vendéglátóhelyek kevesebb, mint fele (41%) tart húsmentes fogást, ráadásul az ételkínálat is egyhangú: a húsmentes fogások nagyobbrészt a rántott és grillezett sajtokra, vegyes- és cézár salátára, valamint húsmentes levesekre korlátozódnak. Az éttermek többsége (84%) kínál ugyan hüvelyeseket is tartalmazó ételeket, ám az összes vendéglátóhely teljes kínálatát vizsgálva az ételek mindössze 4%-ban volt hüvelyes. A választék elsősorban a hagyományos magyar fogásokra, többek között a bablevesre, a babgulyásra, a rizibizire, a tárkonyos ragulevesre és a különféle módon töltött húsokban megjelenő zöldborsóra korlátozódik.
Az online kérdőíves kutatásból kiderült: a megkérdezettek 91%-a mindenevőnek, 2%-a vegetáriánusnak, 3%-a vegánnak, 4%-a pedig flexitáriánusnak vallja magát. A válaszadók között fele-fele arányban vannak azok, akik vendéglátóhelyeken csak húsos ételt fogyasztanak, és azok, akik alkalmanként rendelnek húsmentes ételeket is. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a megkérdezettek fele csak otthon fogyaszt hüvelyeseket, míg mintegy 40%-uk étteremben is szívesen kér ilyen ételeket.
A vendéglátóhelyeken a zöldborsó a legnépszerűbb, ami elsősorban a népszerűbb köreteknek (pl. rizibizi), leveseknek (pl. borsóleves) és az elsősorban zöldborsó felhasználásával készült húsos raguknak köszönhető. Ha a borsófogyasztást a teljes magyarországi lakosságra vonatkoztatjuk, a zöldborsó népszerűsége már korántsem ennyire egyértelmű: vendéglátóhelyeken mindössze a vendégek egyharmada választja a borsót, míg csupán 25% azoknak az aránya, akik zöldbabot, lencsét, tarka-, vörös- és vesebabot, valamint sárgaborsót is fogyasztanak az éttermekben.
Az étterembejárók 57%-a azért fogyaszt hüvelyeseket is tartalmazó ételeket a vendéglátóhelyeken, mert szereti őket, míg a megkérdezettek 37%-a tartja egészségesnek fogyasztásukat. Úgy tűnik, a vendéglátóhelyeken hüvelyeszöldség-fogyasztókat alapvetően két nagyobb csoportra oszthatjuk: az egyik csoport a hagyományos magyaros konyha fogásait (pl. babgulyás) választja szívesen, míg a fogyasztók másik része nyitott a hüvelyesek korszerűbb, változatosabb felhasználására és a nemzetközi konyha fogásaira is.
Tévhitek
Tatár Csilla és Szabó Adrienn dietetikus, író
Sokan azért mellőzik a hüvelyesek fogyasztását, mert „felfúj”. Ez régi tapasztalat, ám nem feltétlenül igaz, ráadásul lehet rajta segíteni. Szabó Adrienn dietetikus azta tapasztalta, hogy - például rendszeres fogyasztás esetén - a szervezet hozzászokik, és jól adaptálja. Ezen kívül rostokban, vitaminokban és hasznos ásványi anyagokban gazdagok, tehát jót tesz a szervezetünknek is. Nem tartoznak a nehéz ételek közé, és érdemes beilleszteni a család étrendjébe a csicseriborsót, a vörös lencsét és társait.!
Edukáció
Mind a lakossági fogyasztókat, mind az éttermeket edukálni kellene a hüvelyesekkel kapcsolatban. Ismertetni kell velük a bel tartalmakat és felhasználhatóságuk sokoldalúságát! Fontos az elkészítés: a rosszul készített étel valóban puffaszthat!
Ezzel lehetne az éttermek választékát színesebbé, izgalmasabbá tenni, és növelni a fogyasztást. Mert a hüvelyesek nemcsak egészségesek, de finomak is!
Ökológiai lábnyom
Erről Szöllősi Réka ismertetett néhány gondolatot.
Tatár Csilla és Szöllősi Réka
Az nagy kérdés, mit hagyunk magunk után a jövő nemzedékének. A tendencia azt mutatja, 2050-re akár 9 milliárd lehet bolygónk össznépessége. Ennyi embernek enni kell adni, nagyon alkalmasak erre a hüvelyesek. Jó tulajdonságuk, hogy a betakarítás után a levél és szár részek beszánthatóak a földbe, valamint az u.n. vetésforgóban jól működik. Ezek mind csökkentik az ökológiai lábnyomot.
Tatár Csilla, Szirbek András, Szabó Adrienn és Szöllősi Réka
„A Bonduelle szeretné bebizonyítani, hogy a hüvelyesekből készült ételek nemcsak finomak, de egyszerűen, gyorsan és változatosan elkészíthetőek. Kiváló alapanyagai lehetnek mind a teljes értékű növényi táplálkozásnak, mind az egészséges, tudatos és változatos, a nyugat-európai országokban rendkívül népszerű flexitáriánus étrendnek is. Felmérésünk szerint az étterembejárók egy része kifejezetten nyitott lenne a vendéglátóhelyeken is a változatosan és izgalmasan elkészített, hüvelyesekből készült fogásokra, ám úgy látjuk, hogy a vendéglátóhelyek ma még nem használják ki az ebben rejlő gasztronómiai lehetőségeket. Ezért fontosnak tartjuk a vendéglátóhelyek és a fogyasztók edukációját is, hiszen mind saját magunkkal, mind a bolygóval jót teszünk, ha napi rendszerességgel fogyasztunk hüvelyeseket is” – mondta Szirbek András, a Bonduelle Central Europe Kft. marketing- és kereskedelmi igazgatója.
Nem beszélünk zöldségeket!
A növényi alapú táplálkozás nagyköveteként a Bonduelle fontosnak tartja az egészséges étrenden alapuló, tudatos életmód támogatását.
A vállalat ezért tavaly ősszel bevezette az új, 100%-ban növényi összetevőket tartalmazó készételét, a Good Lunch termékcsaládot.
Továbbá a szórakoztatva tanulást és a szemléletformálást támogatva februárban új életmód sorozatát is elindította Nem beszélünk zöldségeket! címmel. A sorozat témája az egészséges, tudatos életmód, a növényi alapú, tudatos táplálkozás, a testi-lelki harmónia és a fenntarthatóság. Az új podcast műsorvezetője Tatár Csilla, a vendégek pedig szakterületük elismert képviselői. Almási Kitti klinikai szakpszichológus elsősorban az egészséges énképről, Kohlné Papp Ildikó pszichológus, dietetikus a táplálkozás lelki vonatkozásairól, Dúll Andrea az ember és környezete közötti lelki viszonylatokról, Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai szakértő a fenntartható növénytermesztés lehetőségeiről, Szabó Adrienn dietetikus a teljes értékű táplálkozás jelentőségéről, Almásy Csilla gyógytornász a mozgás szerepének fontosságáról, Fancsikai Eszter pedig saját és gyermeke veganizmusáról mesél a 10 részes sorozatban.
A Nem beszélünk zöldségeket! podcast első epizódját február elején publikálta a Bonduelle. A sorozat a vállalat honlapján, valamint a Spotify, az Apple Podcast, valamint a Google Podcast felületein hallgatható, és az új epizódok heti rendszerességgel kerülnek majd fel a csatornákra.
Az emberek többsége nem szívesen választ hüvelyeseket tartalmazó fogást, ha étterembe megy – derül ki a Bonduelle reprezentatív felméréséből. A fogyasztókat az étel kiválasztásakor elsősorban az íz befolyásolja, de a legtöbben nyitottak lennének a változatosabb, izgalmasabb és kreatívabb módon elkészített hüvelyes fogásokra. A növényi alapú, rugalmas étrenddel és a napi rendszerességű hüvelyes fogyasztással pedig rengeteget tehetünk egészségünk és bolygónk megőrzéséért egyaránt.
A Bonduelle 50 hazai vendéglátóhely ételkínálatának elemzésével és több mint 1000 fő bevonásával készített reprezentatív felmérést. A kutatásból kiderült, hogy a vendéglátóhelyek kevesebb, mint fele (41%) tart húsmentes fogást, ráadásul az ételkínálat is egyhangú: a húsmentes fogások nagyobbrészt a rántott és grillezett sajtokra, vegyes- és cézár salátára, valamint húsmentes levesekre korlátozódnak. Az éttermek többsége (84%) kínál ugyan hüvelyeseket is tartalmazó ételeket, ám az összes vendéglátóhely teljes kínálatát vizsgálva az ételek mindössze 4%-ban volt hüvelyes. A választék elsősorban a hagyományos magyar fogásokra, többek között a bablevesre, a babgulyásra, a rizibizire, a tárkonyos ragulevesre és a különféle módon töltött húsokban megjelenő zöldborsóra korlátozódik.
Az online kérdőíves kutatásból kiderült: a megkérdezettek 91%-a mindenevőnek, 2%-a vegetáriánusnak, 3%-a vegánnak, 4%-a pedig flexitáriánusnak vallja magát. A válaszadók között fele-fele arányban vannak azok, akik vendéglátóhelyeken csak húsos ételt fogyasztanak, és azok, akik alkalmanként rendelnek húsmentes ételeket is. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a megkérdezettek fele csak otthon fogyaszt hüvelyeseket, míg mintegy 40%-uk étteremben is szívesen kér ilyen ételeket.
A vendéglátóhelyeken a zöldborsó a legnépszerűbb, ami elsősorban a népszerűbb köreteknek (pl. rizibizi), leveseknek (pl. borsóleves) és az elsősorban zöldborsó felhasználásával készült húsos raguknak köszönhető. Ha a borsófogyasztást a teljes magyarországi lakosságra vonatkoztatjuk, a zöldborsó népszerűsége már korántsem ennyire egyértelmű: vendéglátóhelyeken mindössze a vendégek egyharmada választja a borsót, míg csupán 25% azoknak az aránya, akik zöldbabot, lencsét, tarka-, vörös- és vesebabot, valamint sárgaborsót is fogyasztanak az éttermekben.
Az étterembejárók 57%-a azért fogyaszt hüvelyeseket is tartalmazó ételeket a vendéglátóhelyeken, mert szereti őket, míg a megkérdezettek 37%-a tartja egészségesnek fogyasztásukat. Úgy tűnik, a vendéglátóhelyeken hüvelyeszöldség-fogyasztókat alapvetően két nagyobb csoportra oszthatjuk: az egyik csoport a hagyományos magyaros konyha fogásait (pl. babgulyás) választja szívesen, míg a fogyasztók másik része nyitott a hüvelyesek korszerűbb, változatosabb felhasználására és a nemzetközi konyha fogásaira is.
Tévhitek
Tatár Csilla és Szabó Adrienn dietetikus, író
Sokan azért mellőzik a hüvelyesek fogyasztását, mert „felfúj”. Ez régi tapasztalat, ám nem feltétlenül igaz, ráadásul lehet rajta segíteni. Szabó Adrienn dietetikus azta tapasztalta, hogy - például rendszeres fogyasztás esetén - a szervezet hozzászokik, és jól adaptálja. Ezen kívül rostokban, vitaminokban és hasznos ásványi anyagokban gazdagok, tehát jót tesz a szervezetünknek is. Nem tartoznak a nehéz ételek közé, és érdemes beilleszteni a család étrendjébe a csicseriborsót, a vörös lencsét és társait.!
Edukáció
Mind a lakossági fogyasztókat, mind az éttermeket edukálni kellene a hüvelyesekkel kapcsolatban. Ismertetni kell velük a bel tartalmakat és felhasználhatóságuk sokoldalúságát! Fontos az elkészítés: a rosszul készített étel valóban puffaszthat!
Ezzel lehetne az éttermek választékát színesebbé, izgalmasabbá tenni, és növelni a fogyasztást. Mert a hüvelyesek nemcsak egészségesek, de finomak is!
Ökológiai lábnyom
Erről Szöllősi Réka ismertetett néhány gondolatot.
Tatár Csilla és Szöllősi Réka
Az nagy kérdés, mit hagyunk magunk után a jövő nemzedékének. A tendencia azt mutatja, 2050-re akár 9 milliárd lehet bolygónk össznépessége. Ennyi embernek enni kell adni, nagyon alkalmasak erre a hüvelyesek. Jó tulajdonságuk, hogy a betakarítás után a levél és szár részek beszánthatóak a földbe, valamint az u.n. vetésforgóban jól működik. Ezek mind csökkentik az ökológiai lábnyomot.
Tatár Csilla, Szirbek András, Szabó Adrienn és Szöllősi Réka
„A Bonduelle szeretné bebizonyítani, hogy a hüvelyesekből készült ételek nemcsak finomak, de egyszerűen, gyorsan és változatosan elkészíthetőek. Kiváló alapanyagai lehetnek mind a teljes értékű növényi táplálkozásnak, mind az egészséges, tudatos és változatos, a nyugat-európai országokban rendkívül népszerű flexitáriánus étrendnek is. Felmérésünk szerint az étterembejárók egy része kifejezetten nyitott lenne a vendéglátóhelyeken is a változatosan és izgalmasan elkészített, hüvelyesekből készült fogásokra, ám úgy látjuk, hogy a vendéglátóhelyek ma még nem használják ki az ebben rejlő gasztronómiai lehetőségeket. Ezért fontosnak tartjuk a vendéglátóhelyek és a fogyasztók edukációját is, hiszen mind saját magunkkal, mind a bolygóval jót teszünk, ha napi rendszerességgel fogyasztunk hüvelyeseket is” – mondta Szirbek András, a Bonduelle Central Europe Kft. marketing- és kereskedelmi igazgatója.
Nem beszélünk zöldségeket!
A növényi alapú táplálkozás nagyköveteként a Bonduelle fontosnak tartja az egészséges étrenden alapuló, tudatos életmód támogatását.
A vállalat ezért tavaly ősszel bevezette az új, 100%-ban növényi összetevőket tartalmazó készételét, a Good Lunch termékcsaládot.
Továbbá a szórakoztatva tanulást és a szemléletformálást támogatva februárban új életmód sorozatát is elindította Nem beszélünk zöldségeket! címmel. A sorozat témája az egészséges, tudatos életmód, a növényi alapú, tudatos táplálkozás, a testi-lelki harmónia és a fenntarthatóság. Az új podcast műsorvezetője Tatár Csilla, a vendégek pedig szakterületük elismert képviselői. Almási Kitti klinikai szakpszichológus elsősorban az egészséges énképről, Kohlné Papp Ildikó pszichológus, dietetikus a táplálkozás lelki vonatkozásairól, Dúll Andrea az ember és környezete közötti lelki viszonylatokról, Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai szakértő a fenntartható növénytermesztés lehetőségeiről, Szabó Adrienn dietetikus a teljes értékű táplálkozás jelentőségéről, Almásy Csilla gyógytornász a mozgás szerepének fontosságáról, Fancsikai Eszter pedig saját és gyermeke veganizmusáról mesél a 10 részes sorozatban.
A Nem beszélünk zöldségeket! podcast első epizódját február elején publikálta a Bonduelle. A sorozat a vállalat honlapján, valamint a Spotify, az Apple Podcast, valamint a Google Podcast felületein hallgatható, és az új epizódok heti rendszerességgel kerülnek majd fel a csatornákra.