A Petőfi-film kulisszatitkai

2024. 29. 01., 9:05pm
48 nap múlva jön a Most vagy soha!

 

48 nap múlva, 2024. március 14-től látható a magyar mozikban a Most vagy soha! (12E) c. nagyszabású történelmi film. Az akciódús, romantikus kalandfilmben életre kel Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, a Márciusi Ifjak, és 1848. március 15., a nap, amely megváltoztatta a magyar történelmet. A Most vagy soha! egy valódi hazai gigaprodukció, hatalmas vállalás, melynek elkészültéhez olyan óriási fizikai, szellemi, lelki és technikai felkészültségre volt szükség, amelyre még nem volt példa a magyar filmgyártás történetében. 10.000 statiszta, 6.000 jelmez, 1.000 fős stáb, 200.000 adag étel, másfél hektárnyi valósághű díszletváros felépítése, 70 tagú zenekar, magyar filmben még soha nem látott kaszkadőr bravúrok és digitális filmtrükkök garmada, drónok, esőztető rendszerek, lánctalpas gépek és megállíthatatlan szürkemarha csorda a Nemzeti Múzeum kertjében - 1848 megelevenedik.

A Most vagy soha! előkészítése több, mint egy évig tartott, melynek során az alkotók a film minden egyes jelenetét a legapróbb részletekig megtervezték, kidolgozták, majd számítógépes 3D modellben megépítették. A film forgatása három évszakot ölelt fel: 2022 tavaszán kezdődött, a stáb a rekkenő hőségben keresztüldolgozta a nyarat, míg az utolsó felvételek 2022 őszén kerültek rögzítésre. Végül a filmet másfél évig tartó vágó-, trükk- és hangutómunka során véglegesítették.

Díszlet:

A rengeteg izgalmat, akciót, küzdelmet, szerelmet és humort ígérő Most vagy soha! egy speciálisan ehhez a filmhez felépített díszletben forgott Fóton, egy óriási, másfél hektárnyi területen. A monumentális díszletet a kezdetektől úgy tervezték és építették, hogy még évtizedeken át tudja szolgálni a magyar filmeseket. Pető Beatrix látványtervező elképzelései alapján, a nemzetközi filmesek által is igen nagyra becsült magyar díszletépítő csapat valósághűen építette meg a korabeli, 1848-as budai és pesti utcákat, több száz lakással, bolttal, ablakokkal, ajtókkal, kilincsekkel, kéményekkel, boltívekkel, cégérekkel, burkolatokkal, kutakkal. A valósághű tervezést és kivitelezést hosszú hónapokig tartó kutatómunka előzte meg. A díszletben megépült a legendás Pilvax kávéház is, amely részleteiben - bútorok, tapéták, gázlámpák - is pontosan megegyezik az eredetivel. A filmhez meg kellett még építeni a Duna-part egy szimbolikus részét is, megtűzdelve a pesti és budai rakpart vámházaival, sőt a cselekmény még egy nyolcvan méter hosszú hajóhíd kivitelezését is megkívánta. A film egyik legösszetettebb látványeleme a piac, melynek felépítéséhez a kutatók megkeresték az összes korabeli mesterséget: például a drótostótot, a Duna-víz árust, a szappanfőzőt.

 ◦ “A fóti díszletvárosba belépve összetett érzés kerített hatalmába: egyszerre volt felemelő, szinte euforikus, de ugyanakkor rám nehezedett a felelősség óriási nyomása is. Rajzon, makettben, számítógépen akkor már több, mint egy éve dolgoztunk rajta, mindent kitaláltunk az utolsó szegletig, és egyszer csak ott állt előttem az egész készen: másfél hektár acél, fa és festék. A forgatás száz napja végig szó szerint embert próbáló volt. Olykor ezren is dolgoztunk a díszletben, negyven fok mesterséges napsütésben vagy szakadó mű esőben, koszosan, sárosan, de mégis minden pillanat csodálatos volt, feltámasztottuk 1848-at.” - emlékszik vissza Lóth Balázs rendező.

 ◦ Szente Vajk forgatókönyvíró, kreatív producer elmondta: “1848. március 15. a magyar történelem legismertebb és talán legfontosabb napja. A filmművészet lényege a történetmesélés: magunkról, magunknak, másoknak. Mi most elmeséljük a legfontosabb napot, amit ez a nép átélt. Pont úgy, ahogy történt. És mivel ez egy film, úgy is, ahogy történhetett volna.

A Most vagy soha! az épített díszletváros mellett számos eredeti helyszínen is forgott: két hétig az 1848-as Pestet játszó Sopronban, ahol Petőfi, Szendrey Júlia és Jókai Mór Dohány utcai otthonát találta meg a stáb. A lakást korabelivé kellett alakítani, melyhez - a tapéta színétől kezdve, a Petőfi íróasztalán található kerámia figuráig - korabeli festmények is segítséget nyújtottak. A stáb a filmben a budai várat alakító komáromi erődrendszerben és Esztergomban is forgatott, míg a budapesti Andrássy út egyik impozáns lakásában Lederer tábornok rezidenciáját rendezték be. Táncsics börtönének jeleneteit a Budai Várban, a Landerer nyomdát pedig egy, a Kincsem parkban álló, csodálatos, korhű épületben forgatták le.

Casting:

Miután véget ért a közel egy évig tartó forgatókönyv fejlesztés - Kis-Szabó Márk forgatókönyvíró és társai Rákay Philip és Szente Vajk író-kreatív producerek vezetésével -, a casting folyamata is hónapokat vett igénybe, eddig tartott míg minden karakterre megszületett a tökéletes választás. Petőfi castingja volt a legkritikusabb: minden magyar színész, aki csak kicsit is hasonlított a nagy költőre, meghívtak a válogatásra, míg végül a döntéshozók Berettyán Nándorban látták meg a számukra tökéletes költőt.

◦ Rákay Philip forgatókönyvíró, kreatív producer kiemelte: „Mindannyiunkban van egy kis Petőfi, ne féljünk hát felismerni őt magunkban! Hiszen bennünk él nyughatatlansága, hirtelensége, lázadó összeférhetetlensége, lobogó igazságérzete, tántoríthatatlan hazaszeretete, a magyar érdekek bármi áron való megvédése, a felrázó önostorozás, és az a tűz, ami csak bennünk, magyarokban lángol így. S persze ez a mindig elfogult, kissé túlzó, magyaros szenvedély is ő, itt legbelül.

Jókai Mór(Koltai-Nagy Balázs), Szendrey Júlia(Mosolygó Sára) és Petőfi Sándor(Berettyán Nándor)

A filmben Petőfi Sándor mellett életre kel Szendrey Júlia, Jókai Mór és Vasvári Pál és a többi Márciusi Ifjú: Bulyovszky Gyula, Sükey Károly, Degré Alajos, Irinyi József, Irányi Dániel, Vajda János, Vidats János. Megelevenedik a híres nyomdász Landerer Lajos, a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója Kubinyi Ágoston, Petőfi kiadója Emich Gusztáv, Pest alpolgármestere Rottenbiller Lipót és történelmünk egyik leghíresebb politikai fogja, Táncsics Mihály is. A mellékszereplőket is tehetséges magyar színművészek játsszák, mert fontos kritérium volt, hogy a nézők minden egyes ponton - még a forradalmi tömegben ellesett pillanatokban is - hiteles alakításokat lássanak. A Most vagy soha! produkcióban óriási számú, összesen tízezer statiszta vett részt, akiket mind egyesével, hosszú hónapok munkájával választottak ki a feladatra.

Jelmez:

A Most vagy soha! produkcióban hozzávetőlegesen hatezer jelmezre volt szükség. Rengeteg korabeli ruházat jelenik meg a filmben, de sok ezret speciális külföldi raktárakból kellett kölcsönözni, és több száz eredeti jelmezt korhűen megvarratni, Velich Rita jelmeztervező elképzelései szerint a legkiválóbb hazai ruhakészítőkkel. A főszereplőknek egy-egy ruhából, akár tíz ugyanolyan példány is kellett, különféle roncsoltsággal: az időjárás és a körülmények függvényében, épp mikor, milyen állapotú az adott ruha, hogy hitelesen tudja szolgálni a cselekményt.

Kaszkadőrök:

Magyar filmben olyan különleges kaszkadőr jeleneteket még nem láthatott a közönség, mint a Most vagy soha! produkcióban. Közelharcok, támadó lovasok, vízi kaszkadőrmutatványok, és egy speciális, hazai produkcióban egyedülálló ablakon kizuhanós jelenet, amelynek vágatlanul kellett a filmbe kerülnie. A produkcióban az 1848-as utcákat vastag sár borítja, ami - a vérre menő üldözéses jelenetekben - extra terhelést jelentett a kaszkadőrök és színészek számára. A film visszatérő szimbolikus motívumai az osztrák elnyomás ködét elűző lángok, melyeket speciális effektusok és pirotechnika segítségével hívtak életre, míg a több száz négyzetméternyi ködöt ipari gépek biztosították.

Állatok:

A 19. századi pesti utcákon számtalan állat - kóbor kutyák és macskák, galambok, kecskék, lovak és tehenek - fordult meg, ők az idomított statisztái a filmnek. Hatalmas vállalás volt a Nemzeti Múzeum előtti sáros kertbe kivinni a szürkemarhákat, hiszen őket senki sem állítja meg, ha elindulnak. A korabeli piacon pedig tehenek, lovak, kecskék tucatjait állította csatarendbe a produkció. A szürkemarhákból is jutott a piactérre, ahol öntött beton alapra kellett építeni a karámjukat, hogy valami megállítsa őket, ha megindulnának. Ha pedig lefeküdtek pihenni, nem volt tanácsos őket felkelteni.

Digitális trükkök, technika:

A Most vagy soha! digitális trükkjei is forradalmiak a magyar filmgyártásban. A film ötszáznál is több különleges VFX felvételt alkalmaz: a speciális effektusok, digitális filmtrükkök garmada szükségeltetett, hogy a leghitelesebben, legkorhűbben keltsék életre az 1848-as Buda-Pestet. Ez a digitális filmtrükk mennyiség a film képanyagának majd 25%-át kiteszi, mivel számos utca, tér, emelet, tető digitálisan jöhetett létre. Jól jött a trükkszakemberek tudása a több, mint húszezres tömeg megteremtésénél is, de az éppen akkor készülő Lánchíd pillérei és állványzata is a digitális festők keze nyomán született meg.

A Most vagy soha! forgatásán hazai filmben igen ritka technikai megoldásokkal is dolgozott a stáb, Dobos Tamás operatőr irányításával. Ilyenek például az óriás, teleszkópos kameradaruk (technocrane), vagy építkezési daruk használata, amelyek az augusztusi tűző napon a forgatási helyszíneket borongós márciusira árnyékoló ponyvákat tartották. A tömegjeleneteket nagykamerás drónok rögzítették, a hatalmas tereket esőztető rendszerek áztatták, a trükkfelvételek zöld háttereit pedig speciális lánctalpas gépek tartották.

A Most vagy soha! filmben egy állandó háromszáz fős stáb dolgozott, de a teljes csapat több, mint ezer résztvevőt számlált. A stáb és szereplők létszámára jellemző, hogy a forgatás során kétszázezer adag étel fogyott el.

Zene:

A Most vagy soha! filmet több, mint kétórás, egyedileg, erre a produkcióra készült, nagyzenekari zene kíséri, összesen ötvenhárom szerzeménnyel. Gulya Róbert zeneszerző egy éven keresztül dolgozott rajta, csak a kották két hónapon át készültek, hogy aztán négy napon keresztül, egy hetven tagú zenekar rögzítse a film zenéjét. A Most vagy soha! hangkeverése féléves munka volt, a legmodernebb, nemzetközi hangzással: ez az első magyar film, amely Dolby Atmos keveréssel készült, így a megfelelő mozitermekben a néző feje fölött süvít majd a szél és testközelben csattognak a kardok.

A kétórás hosszúságú Most vagy soha! száznégy órányi forgatott anyagból lett összevágva, a rendező és a vágók - Kertai Gábor és Hegedűs Gyula László - által, a közel egy éves vágómunka során.

 ◦ “A Most vagy soha! négy év az életemből, ami nekem egy elképesztő időutazást jelentett, szellemi és lelki síkon is. Az íróknak és a producereknek egy fél évtized kellett, hogy megvalósuljon az álmuk.” - összegezte Lóth Balázs rendező.

A Most vagy soha! a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, forgatókönyvét Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk írták, rendezője Lóth Balázs, a film képi világáért Dobos Tamás operatőr felelt. A produceri feladatokat Csincsi Zoltán, Fülöp Péter és Kriskó László látták el, kreatív producerei Rákay Philip és Szente Vajk. A film látványtervezője Pető Beatrix, jelmeztervezője Velich Rita, vágója Kertai Gábor és Hegedűs Gyula László, zeneszerzője Gulya Róbert.

Petőfi Sándor (Berettyán Nándor) és Szendrey Júlia (Mosolygó Sára)

A Most vagy soha főszereplői: Berettyán Nándor (Petőfi Sándor) és Mosolygó Sára (Szendrey Júlia). Kiemelt szerepekben látható még: Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór), Fehér Tibor (Vasvári Pál), Horváth Lajos Ottó (Farkasch, a titkosügynök), Jászberényi Gábor (Meyer, a rablóvezér), Lukács Sándor (Ignatz von Lederer), Nagy Sándor (Emich Gusztáv), Szerednyey Béla (Landerer Lajos).

Legutóbbi előzetes

Credit: Forrás: Fórum Hungary