A Déli sark expedíció

2018. 30. 09., 9:10am
Az ismert extrémsportoló, Rakonczay Gábor, első magyarként, az Antarktisz partjáról indulva, gyalogosan akarja elérni a Déli-sarkot.

Az ismert extrémsportoló, Rakonczay Gábor, első magyarként, az Antarktisz partjáról indulva, gyalogosan akarja elérni a Déli-sarkot. Ez a cél, amit 47 nap alatt, 980 kilométert megtéve, két társával – akár mínusz negyven fokban teljesíteni fog.

Gábor háromfős csapatban, egy amerikai és egy angol társával vág neki az útnak.

„Gyerekkori álmom ez, ugyanúgy, mint a hajózás, csak utóbbi elérhetőbb volt, mert fogtam magam, és építettem egy csónakot. Most azonban megtaláltam a csapatot, amellyel meg tudom valósítani a Magyar Déli-sark Expedíciót is, és nagyon jó, hogy közben nem vagyok százéves…” – mondta Rakonczay Gábor Budapesti Állat-és Növénykertben, ugyanis indulása előtt örökbe fogadott egy fókát.

Ez a földrész az emberiség közös kincse, egyetlen ország sem birtokolja saját területeként. A világ legnagyobb jégsivataga, száraz éghajlattal, a felületén helyenként 4775 méteres vastagságú jégtakaróval.

„A Déli-sarkra eljutni sokáig tart, veszélyes, ráadásul nagyon hideg van, szóval irtó nehéz. Ezért nem elég az akaraterő és a fizikai felkészültség, fontos, hogy ez ember mindent tökéletesen megszervezzen. Az elmúlt néhány évben ugyanis a halálesetek miatt nagyon megszigorították azt is, hogy egyáltalán ki mehet oda sportcéllal. Berepülhetsz, tehetsz egy néhány órás sétát, de ha hetekig gyalogolni akarsz, ahhoz speciális engedélyek kellenek.” „Úgy tervezzük a társaimmal, hogy egy órát gyalogolunk, tíz percet pedig pihenünk, mindezt napi tizenkét-tizenhat órán át. Egy nyolcvankilós szánt vi­szünk mindannyian” – mondta Gábor. A csapat GPS jeladót is visz magával, így bárki nyomon követheti majd, hogy merre járnak.

A felkészülés egy polartréninggel kezdődött Új-Zélandon, télen, folytatódott egy Grönland expedícíóval, hatfős nemzetközi csapattal. Huszonkilenc napot gyalogoltak, de egy szakaszon olyan nagy vihar volt, hogy három napig a sátorban ültek.

 „Azt mondják, magányos farkas vagyok, pedig ez nem igaz, én szeretem az embereket – mondta a sportoló, aki nagycsaládban nőtt fel, hat testvére van és rengeteg barátja, akikkel gyakran összejárnak. – Bevallom, amikor elkezdek egy ilyen expedíciót, az első két hét iszonyúan nehéz. Át kell állni arra, hogy egyedül vagyok, hogy csak magamra számíthatok. Két hét után pedig jön az a rész, amiről a zarándokok is mesélnek, s amitől a legtöbbet lehet fejlődni, s ez a belső utazás…”

Amikor arról kérdezik, vajon felvetődik-e benne, hogy esetleg fel kell adnia a déli sark expedíciót, azt válaszolja, ez nem opció. Persze, van az a helyzet (ha elfogy az élelem, vagy ha elviszi a sátrat a szél), amikor nincs más választás, de ő nem gondolkodik ezen, mert nem akarja, hogy szemernyi kétely is ébredjen benne.

„Mindig a megoldásra kell törekedni, ez a legfontosabb. Grönlandon is, amikor kilyukadt a szánom, a többiek sopánkodni kezdtek, hogy most mi lesz, de én a tűz fölött visszaolvasztottam az anyagát, és mentem tovább. A problémamegoldásra kell törekedni, és be kell tartani a szabályokat például a sátorral kapcsolatban, és akkor nem lehet baj. Pontosabban még akkor is lehet, mert míg Grönlandon mínusz húsz fok volt a leghidegebb, addig itt a hőmérséklet elérheti a mínusz negyven fokot, igaz, ez száraz hideg, szóval legalább azzal nem kell majd megküzdenem, hogy folyamatosan vizes a ruhám, és reggelre jégpáncél borítja a hálózsákomat.”

A felszerelés nagyon különleges lesz, mert ott hidegebb van, mint ahol eddig járt. Ehhez különleges kialakítású ruhák, és szán is kellenek. A szán műanyagból lesz, mert az könnyebb, de jóval nagyobb hidegtűréssel.

November 12-én indulnak, az antarktiszi kiindulási pontot (a Fuchs-Messner starthelyet a Ronne-jégselfen) november 18-án érhetik el, időjárástól függően. Önellátó és támogatás nélküli expedíció lesz, tehát semmilyen utánpótlást nem kapnak, és a haladáshoz a síléceken kívül semmilyen segédeszközt nem vehetnek igénybe. Összes felszerelésüket és élelmüket egy kb. 80 kg tömegű szánon fogják maguk után húzni. Fürödni a 47-50 nap alatt nem tudnak majd, mivel a hideg miatt nem lehet levetkőzni, akárcsak a 29 nap alatt Grönlandon.

A CSR és a környezetvédelem az expedíció kiemelt küldetése, a csapat nagy hangsúlyt fektet rá, hogy felhívja a figyelmet a Föld megóvására. Zéró emissziós expedícióra törekszünk, napenergiát hasznosítunk, és nem hagyunk magunk után ökológiai lábnyomot. Küldetésünk az is, hogy felhívjuk a figyelmet a víz értékére, ami azért is különösen témába vágó a Déli-sarkkal kapcsolatban, mert a világ édesvíz készletének majd’ 90 százaléka ott található.

Itthonról egy komplett csapat követi majd a sportoló mozgását, s ugyanez a csapat segít neki az előkészületekben is, amint a sportoló mondta, a precíz előkészítés legalább annyira nehéz, mint maga a feladat.

Gábor felkereste a Magyar Marketing Szövetség sportmarketing tagozatát, ahol a projektje ismertetése után a testület felkérte az ügye mellé fővédnöknek Németh Ottót, a tagozat alelnökét. Ő pedig úgy gondolta, hogy a tagozat extrém kihívásokban járatos sportolójával, a ma már sportmenedzserként is dolgozó Szalay Balázzsal viszi végig a projektet. A két szakember tapasztalatát és kapcsolatrendszerét felhasználva marketingtervet készített, s úgy döntött, hogy Szalay Balázs csapata, a Sportmarketing Ügynökség koordinálja majd Rakonczay Gábor legújabb expedícióját.

„Amikor Gábor megkeresett minket és bemutatta új expedíciós tervét, rögtön éreztem, hogy mellé kell állnom – mondta Németh Ottó. – Már az első beszélgetésünk után tudtam, hogy tapasztalt, mentálisan erős, fizikailag felkészült, az extrém körülményeket jól tűrő, és remek problémamegoldó képességgel megáldott sportolóról van szó – az úttörő kalandok, a forradalmi kihívások pedig mindig tetszettek. A professzionális projektmenedzsment, a szponzorkeresés, a pénzügyi tervezés és a kommunikáció kialakítása azonban Gábor számára nehéz, szinte leküzdhetetlen feladat volt, ezért is fordult a Magyar Marketing Szövetség sportmarketing tagozatához. A testület a részletek megismerése után felkért engem szakmai védnöknek, Szalay Balázst pedig – aki szintén a tagozat tagja –, hogy cégével lássa el az ügynökségi feladatokat. Kommunikációs stratégiánk arra a profi, szélsőséges körülmények között – úgy, mint sivatag, hómezők, hegycsúcsok – edződött csapatra épül, amely velem együtt bízik az expedíció sikerében.”

„A Déli-sark Expedíció a kitartásról, a küzdelemről szól, arról, hogy az ember napról napra feszegeti, sőt sokszor kitolja a saját határait – úgyhogy már akkor nagyon megtetszett a gondolat, amikor legelőször hallottam róla – mondta Szalay Balázs, aki azért hozta létre a Sportmarketing Ügynökséget, mert szerette volna kamatoztatni több mint húszéves sportmarketing-tapasztalatát. Most Rakonczay útját segíti vele. – Pozitív embert ismertem meg Gábor személyében, aki sohasem hisztizik, hanem csak teszi a dolgát. Képes tökéletesen koncentrálni a feladatra, és most olyan célt tűzött ki maga elé, amelyet ha elér, azzal nemcsak saját magának bizonyít, hanem széles körben hatalmas elismerést vív ki, s az egész országnak dicsőséget szerez. Mindegy, hogy hány nap alatt teljesíti a távot, a lényeg, hogy elérje a célt.”

„Ami a további kommunikációt illeti, a Déli-sark Expedíció a 21. századnak megfelelően digitális expedíció lesz, ami azt jelenti, hogy korunk szellemének megfelelően minden olyan digitális felületet használni fogunk, amelyeken be tudjuk mutatni a Déli-sark világát.
A közösségi médiában ugyanúgy hírt adunk Rakonczay Gábor kalandjairól, mint vlog formájában, vagy éppen az RTL Klub online felületein. Gábor videók és hangüzenetek formájában jelentkezik majd be a Déli-sarkról, hangos naplót vezet és videókat forgat. Az ő küldetésén keresztül közelebb hozzuk a követőihez a természetet, s kimozdíthatjuk őket a komfortzónájukból.”