#100 évesek vagyunk
2023. 21. 04., 10:51am
A százesztendős együttes 2023. április 17-én, a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében jubileumi hangversenyt adott
by Szendi Horváth Éva - S.Balogh Edit
Ránki Dezső, Kovács János, Bretz Gábor, László Boldizsár
Az ünneplő közönség a Kovács János vezényletével Bartók Cantata profanáját László Boldizsár, Bretz Gábor, valamint a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével hallhatta. Liszt A-dúr zongoraversenyét Ránki Dezső nagysikerű, virtuóz játékával élvezhették a jelenlévők. Végül Brahms I. szimfóniája a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényletével került előadásra.
A centenárium tiszteletére a Nemzeti Filharmonikusok gazdag fotóalbumot jelentetett meg. Az internetes változat mind magyar, mind angol nyelven az érdeklődők legszélesebb körével ismerteti meg száz esztendő legizgalmasabb relikviáit. A zenekar menedzsmentje #100 évesek vagyunk címmel honlapot készít (https://100evesekvagyunk.hu/), melyen az érdeklődők a zenekar történetéről találhatnak fotókkal illusztrált, izgalmas tényeket és dokumentumokat. Film születik az együttesről, mely bemutatja az egymást követő művészeti vezetők által fémjelzett korszakokat. Megszólalnak benne a zenekar régi és új tagjai valamint vezetői, történeteket osztva meg a közönséggel az együttes hétköznapjairól és a művészi munka ünnepi pillanatairól, a turnékról és a zenekari létformáról. A film mind az említett honlapon, mind a Nemzeti Filharmonikusok youtube csatornáján megtekinthető.
A Nemzetti Filharmonikusok már elkészültek a 2023/2024-as évad tervével. Igyekeztek azt úgy összeállítani, hogy minél emlékezetesebb találkozások születhessenek. Lesz kettősverseny, egyszerre énekes vagy hangszeres szólistaként közreműködő vendégkarmester. Meghívtak feltörekvő tehetséget és immár kanonizált mestert is. Kölcsönösen inspiráló együttműködésre készülnek két együttesükkel, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral és a Nemzeti Énekkarral. Versengés helyett kapcsolódásokat szeretnénk bemutatni: művészek, zeneművek, kultúrák, értékek és korszakok között.
A Jupiter-szimfóniától Ys királyáig
Klasszikus értékek és ritkaságok a Nemzeti Filharmonikusok 2023/2024-es évadjának hangversenyein
Egy szimfonikus zenekar éves koncertkínálatának titka a jól ismert és az ismeretlen muzsika, a klasszikus kedvencek és a felfedezésre váró ritkaságok ideális aránya. A közönség mindkettőt lelkesen várja és mindkettőért hálás. Örül, ha ismét találkozhat a zeneirodalom szeretett remekműveivel, ugyanakkor izgatottan keresi az újat – akkor is, ha az „új” a régebbi korok termését őrző kottapolcokról kerül elő.
A Nemzeti Filharmonikusok 2023/2024-es évadja az élmény mindkét fajtáját bőségesen kínálja a közönségnek.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a vele szimbiózisban élő és dolgozó Nemzeti Énekkar huszonnégy koncerten várja a zenehallgatókat. A hagyományos évadnyitó - 2023. szeptember 25. – a Bartók halálának évfordulóját megelőző estére időzített. A hangverseny szezon 2024. május 16-ig tart. A bérletek elnevezésükkel – Ferencsik, Opera, Pászti, Kocsis – és tematikus rendjükkel egyaránt megkönnyítik a közönség tájékozódását. Mint minden évadban, a Nemzeti Filharmonikusok ezúttal is rendez bérleten kívüli hangversenyeket is. Ezek jórészt különleges alkalmakhoz kapcsolódnak, mint például az évadnyitó hangverseny vagy a szintén hagyományossá vált Kocsis Zoltán emlékkoncert.
A 2023-as esztendő novemberének egyedülálló eseménye: Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója, amelyen (napra pontosan száz esztendővel a hajdani koncertet követően, az egykori esemény helyszínén, a Pesti Vigadóban) a zenekar és a kórus ugyanazt a műsort: Dohnányi, Bartók és Kodály egy-egy alkotását (Ünnepi nyitány, Táncszvit, Psalmus Hungaricus) szólaltatja meg. Ez 1923-ban, az ötvenéves évfordulóról megemlékező, mára zenetörténeti jelentőségűvé vált hangversenyen is elhangzott.
Nem csalódnak azok a zenekedvelők, akik az évad koncertjeinek műsorán az alaprepertoár klasszikusait keresik. A „klasszikus” szó ezúttal nem stíluskorszakot jelöl, hanem a művek időtálló értékeire utal.
Mindjárt az évadnyitó hangversenyen Debussy három szimfonikus vázlata, A tenger és Ravel G-dúr zongoraversenye előzi meg Bartók kései remeke, a Concerto megszólalását.
De hallhatjuk az évad során Verdi Requiemjét, Liszt Haláltáncát, Stravinsky Pulcinella-szvitjét, De Falla Háromszögletű kalap-szvitjét, Schubert Befejezetlen szimfóniáját, Beethoven Hegedűversenyét.
Ha már a zenetörténet klasszikus értékeiről esett szó, feltétlenül említést érdemel, hogy a Nemzeti Filharmonikusok új főzeneigazgatója, Vashegyi György nagy súlyt helyez a bécsi klasszikus repertoár ápolására. Ennek érdekében a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagságát két kisebb együttesre osztva, létrejött egy „Mozart-zenekar” és egy „Haydn-zenekar”. A két muzsikusgárda - az évad során - a két nagy bécsi klasszikus számos művét szólaltatja meg kisebb és mozgékonyabb apparátussal, a stílushoz illő karcsú és áttetsző hangzással. Hallhatunk olyan remekműveket, mint Mozart Idomeneo-nyitánya, hegedűre és brácsára komponált Esz-dúr sinfonia concertantéja és három utolsó szimfóniája (Esz-dúr, K. 543, g-moll, K. 550, C-dúr [„Jupiter”], K. 551), vagy Haydn D-dúr szimfóniája (Hob. I:70), c-moll szimfóniája (Hob. I:78) és f-moll („La passione”) szimfóniája (Hob. I:49).
A zenekar nem csak a bécsi klasszikáig merészkedik vissza az időben. Karácsony előtt egy nappal a háromszáz évvel ezelőtti Lipcsébe kalauzolja közönségét az alkalomhoz illő Bach-művek: két kantáta (Sehet, welch eine Liebe hat uns der Vater erzeiget, BWV 64; Singet dem Herrn ein neues Lied, BWV 190), a karácsonyi Gloria in excelsis Deo (BWV 191) és a D-dúr Magnificat (BWV 243) megszólaltatásával. A tematikus koncertek sorába tartozik (részben ilyen a főváros jubileumát ünneplő hangverseny is) a Les Deux Stabats – A két Stabat – című különleges program. Az 1780-as évek párizsi templomi hangversenyeinek gyakorlatát idézi fel: ezeken Pergolesi és Haydn Stabat Matere egymás után, egy este volt hallható – éppen úgy, mint a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar március 28-i, Müpa-beli hangversenyén.
Fontos részét alkotja a Nemzeti Filharmonikusok 2023/2024-es évadának a három alkalomból álló Opera bérlet.
A két közönségkedvenc: Verdi Aidája és Puccini Manon Lescaut-ja mellett egy Magyarországon még felfedezésre váró remekmű, a spanyol származású francia zeneszerző, Édouard Lalo Ys királya című alkotását kínálja. Szintén az operabérlet érdekes- sége, hogy noha az Aida és az Ys királya koncertszerű előadásban szólal meg, a Manon Lescaut – kamatoztatva a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének adottságait – félszcenikus koncepcióban lesz látható és hallható, Káel Csaba rendezésében. Az operák közül kettő megszólaltatásában a Nemzeti Énekkar is együttműködik a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral. Hasonlóképpen fontos lehetőség a kórus számára Rachmaninov ritkán megszólaló, ám annál nagyobb jelentőségű remekműve, a Vesperás előadása, akárcsak a találkozás Liszt méltatlanul elhanyagolt, monumentális Krisztus oratóriumával.
Néhányat már említettünk az évad izgalmas ritkaságai és különlegességei közül, hiszen az Ys királya és Rachmaninov Vesperása mindenképpen e csoportba is tartozik. Ezek sorába illeszkedik az említettek mellett Rodrigo Aranjuez-concertója, hiszen gitárverseny ritkán hallható egy szimfonikus zenekar koncertjein. Egyedülálló élménynek ígérkezik Dvořák A kísértetmenyasszony című dramatikus kantátája. Az 1880-as évekből származó, a magyar közönség előtt ismeretlen mű előadásának hitelességét cseh karmester és szólistagárda szavatolja. Különlegesség Liszt nagyszabású zongoraműve, az Obermann völgye Kocsis Zoltán hangszerelésében. Mindenképpen az egyedi élmények közé sorolható az október 12-i zeneakadémiai Haydn–Mozart koncert: a közönség a svájci Stephan MacLeod személyében olyan karmesterrel találkozhat, aki egyszemélyben basszus is, így a koncert két műsorszámában egyszerre énekel és vezényel.
Az évad műsorában rendszeresen megjelennek a magyar zene értékei
Hallhatóak Bartók és Kodály művei – az utóbbi alkotásai közül hangsúlyosan említhető az évad zárásaként megszólaló daljáték, a Háry János árnyékában kevesebb figyelmet kapó Székely fonó.
Izgalmas pillanatokat ígér Ligeti György korai remeklése, a román népzene előtt hódoló Concert românesc, hézagpótló Takács Jenő Antiqua Hungarica (op. 47) és Dohnányi Ernő Változatok egy gyermekdalra című művének megszólaltatása. A 20. századi magyar zene külföldi előadókra és alkotókra gyakorolt hatásáról tanúskodik Veress Sándor két műve, a Hegedűverseny és a II. szimfónia (Minneapolitana), a zeneszerző svájci évtizedeinek legjelesebb tanítványa, Heinz Holliger vezényletével.
Remekművek kiváló előadókat érdemelnek
Az évad külföldi karmesterei sorában a már említett Stephan MacLeod és Heinz Holliger mellett tartalmas élményt ígér Riccardo Frizza, Alevtina Ioffe, Jordi Francés, Benjamin Goodson, Francois Leleux, Tomáš Brauner és Carlo Montanaro fellépése. Külön kell szólnunk a zenekar örökös tiszteletbeli elnökkarnagya, Kobayashi Ken-Ichiro koncertjéről, amelynek során Berlioz Fantasztikus szimfóniája csendül fel.
Vashegyi György főzeneigazgató
A hazai dirigensek listája igen színes és változatos: a főzeneigazgató, Vashegyi György többféle műfaj és stíluskorszak tolmácsaként áll a zenekar és a kórus elé. Rajta kívül Kovács János, Záborszky Kálmán, Keller András, Kesselyák Gergely munkájára számít a Nemzeti Filharmonikusok következő évada.
Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója három különlegesen fontos előadást vezényel: Liszt Krisztusában, Rachmaninov Vesperásában és Kodály Székely fonójában lép karmesterként közönség elé.
A külföldi szólisták között olyan nagyszerű énekeseket üdvözölhetünk, mint az Aida előadásán fellépő Serena Farnocchia, Ketevan Kemoklidze, Alfred Kim és Alexandru Agache, a Verdi-Requiem tenorszólamát tolmácsoló Mario Bahg, a Bach-kantáták előadógárdáját erősítő Christian Immler, az Ys királya nemzetközi szólistái, Judith Van Wanroij, Jennifer Holloway, Cyrille Dubois, Jérôme Boutillier, Nicolas Courjal, Christian Helmer. Valamint a Manon Lescaut szerepeit megelevenítő Monica Zanettin, Serban Vasile, Luciano Ganci és Artavazd Sargsyan. Sokan kíváncsiak Alexander Malofeev zongora- és Ana Vidović gitárjátékára, és azt is sokan várják, hogy újra megcsodálhassák az NFZ visszatérő vendége, a világklasszis oboás, Francois Leleux virtuóz futamait, valamint Ilya Gringolts hegedűjátékát Veress versenyművében.
Ami a magyar közreműködőket illeti, a hazaiénekes társadalom sokszínűen képviselteti magát: Palerdi András, Kolonits Klára, Komlós Ildikó, Cser Krisztán, Horváth István, Váradi Zita, Schök Atala, Brickner Szabolcs, csak néhány nevet kiemelve az előadók közül.
A hazai hangszeresek között olyan neveket említhetünk, mint Berecz Mihály vagy Fejérvári Zoltán zongoraművészek. Olyan hegedű és brácsaszólistákat mint Kelemen Barnabás és Kokas Katalin, olyan forte-piano játékost, mint Somlai Petra.
Mozart szavaival szólva: Akad, akinek ennyi jó kevés? Annak ajánlható még a 2023/24-es évadból - ahogyan az eddigi évadokban is – a Próbatermi beszélgetés kamarazenei koncertek a zenekar és a kórus tagjainak zenei és beszélgetős közreműködésével, a legkülönbözőbb hangszeres és vokális összeállításokban.
by Szendi Horváth Éva - S.Balogh Edit
Ránki Dezső, Kovács János, Bretz Gábor, László Boldizsár
Az ünneplő közönség a Kovács János vezényletével Bartók Cantata profanáját László Boldizsár, Bretz Gábor, valamint a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével hallhatta. Liszt A-dúr zongoraversenyét Ránki Dezső nagysikerű, virtuóz játékával élvezhették a jelenlévők. Végül Brahms I. szimfóniája a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényletével került előadásra.
A centenárium tiszteletére a Nemzeti Filharmonikusok gazdag fotóalbumot jelentetett meg. Az internetes változat mind magyar, mind angol nyelven az érdeklődők legszélesebb körével ismerteti meg száz esztendő legizgalmasabb relikviáit. A zenekar menedzsmentje #100 évesek vagyunk címmel honlapot készít (https://100evesekvagyunk.hu/), melyen az érdeklődők a zenekar történetéről találhatnak fotókkal illusztrált, izgalmas tényeket és dokumentumokat. Film születik az együttesről, mely bemutatja az egymást követő művészeti vezetők által fémjelzett korszakokat. Megszólalnak benne a zenekar régi és új tagjai valamint vezetői, történeteket osztva meg a közönséggel az együttes hétköznapjairól és a művészi munka ünnepi pillanatairól, a turnékról és a zenekari létformáról. A film mind az említett honlapon, mind a Nemzeti Filharmonikusok youtube csatornáján megtekinthető.
A Nemzetti Filharmonikusok már elkészültek a 2023/2024-as évad tervével. Igyekeztek azt úgy összeállítani, hogy minél emlékezetesebb találkozások születhessenek. Lesz kettősverseny, egyszerre énekes vagy hangszeres szólistaként közreműködő vendégkarmester. Meghívtak feltörekvő tehetséget és immár kanonizált mestert is. Kölcsönösen inspiráló együttműködésre készülnek két együttesükkel, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral és a Nemzeti Énekkarral. Versengés helyett kapcsolódásokat szeretnénk bemutatni: művészek, zeneművek, kultúrák, értékek és korszakok között.
A Jupiter-szimfóniától Ys királyáig
Klasszikus értékek és ritkaságok a Nemzeti Filharmonikusok 2023/2024-es évadjának hangversenyein
Egy szimfonikus zenekar éves koncertkínálatának titka a jól ismert és az ismeretlen muzsika, a klasszikus kedvencek és a felfedezésre váró ritkaságok ideális aránya. A közönség mindkettőt lelkesen várja és mindkettőért hálás. Örül, ha ismét találkozhat a zeneirodalom szeretett remekműveivel, ugyanakkor izgatottan keresi az újat – akkor is, ha az „új” a régebbi korok termését őrző kottapolcokról kerül elő.
A Nemzeti Filharmonikusok 2023/2024-es évadja az élmény mindkét fajtáját bőségesen kínálja a közönségnek.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a vele szimbiózisban élő és dolgozó Nemzeti Énekkar huszonnégy koncerten várja a zenehallgatókat. A hagyományos évadnyitó - 2023. szeptember 25. – a Bartók halálának évfordulóját megelőző estére időzített. A hangverseny szezon 2024. május 16-ig tart. A bérletek elnevezésükkel – Ferencsik, Opera, Pászti, Kocsis – és tematikus rendjükkel egyaránt megkönnyítik a közönség tájékozódását. Mint minden évadban, a Nemzeti Filharmonikusok ezúttal is rendez bérleten kívüli hangversenyeket is. Ezek jórészt különleges alkalmakhoz kapcsolódnak, mint például az évadnyitó hangverseny vagy a szintén hagyományossá vált Kocsis Zoltán emlékkoncert.
A 2023-as esztendő novemberének egyedülálló eseménye: Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója, amelyen (napra pontosan száz esztendővel a hajdani koncertet követően, az egykori esemény helyszínén, a Pesti Vigadóban) a zenekar és a kórus ugyanazt a műsort: Dohnányi, Bartók és Kodály egy-egy alkotását (Ünnepi nyitány, Táncszvit, Psalmus Hungaricus) szólaltatja meg. Ez 1923-ban, az ötvenéves évfordulóról megemlékező, mára zenetörténeti jelentőségűvé vált hangversenyen is elhangzott.
Nem csalódnak azok a zenekedvelők, akik az évad koncertjeinek műsorán az alaprepertoár klasszikusait keresik. A „klasszikus” szó ezúttal nem stíluskorszakot jelöl, hanem a művek időtálló értékeire utal.
Mindjárt az évadnyitó hangversenyen Debussy három szimfonikus vázlata, A tenger és Ravel G-dúr zongoraversenye előzi meg Bartók kései remeke, a Concerto megszólalását.
De hallhatjuk az évad során Verdi Requiemjét, Liszt Haláltáncát, Stravinsky Pulcinella-szvitjét, De Falla Háromszögletű kalap-szvitjét, Schubert Befejezetlen szimfóniáját, Beethoven Hegedűversenyét.
Ha már a zenetörténet klasszikus értékeiről esett szó, feltétlenül említést érdemel, hogy a Nemzeti Filharmonikusok új főzeneigazgatója, Vashegyi György nagy súlyt helyez a bécsi klasszikus repertoár ápolására. Ennek érdekében a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagságát két kisebb együttesre osztva, létrejött egy „Mozart-zenekar” és egy „Haydn-zenekar”. A két muzsikusgárda - az évad során - a két nagy bécsi klasszikus számos művét szólaltatja meg kisebb és mozgékonyabb apparátussal, a stílushoz illő karcsú és áttetsző hangzással. Hallhatunk olyan remekműveket, mint Mozart Idomeneo-nyitánya, hegedűre és brácsára komponált Esz-dúr sinfonia concertantéja és három utolsó szimfóniája (Esz-dúr, K. 543, g-moll, K. 550, C-dúr [„Jupiter”], K. 551), vagy Haydn D-dúr szimfóniája (Hob. I:70), c-moll szimfóniája (Hob. I:78) és f-moll („La passione”) szimfóniája (Hob. I:49).
A zenekar nem csak a bécsi klasszikáig merészkedik vissza az időben. Karácsony előtt egy nappal a háromszáz évvel ezelőtti Lipcsébe kalauzolja közönségét az alkalomhoz illő Bach-művek: két kantáta (Sehet, welch eine Liebe hat uns der Vater erzeiget, BWV 64; Singet dem Herrn ein neues Lied, BWV 190), a karácsonyi Gloria in excelsis Deo (BWV 191) és a D-dúr Magnificat (BWV 243) megszólaltatásával. A tematikus koncertek sorába tartozik (részben ilyen a főváros jubileumát ünneplő hangverseny is) a Les Deux Stabats – A két Stabat – című különleges program. Az 1780-as évek párizsi templomi hangversenyeinek gyakorlatát idézi fel: ezeken Pergolesi és Haydn Stabat Matere egymás után, egy este volt hallható – éppen úgy, mint a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar március 28-i, Müpa-beli hangversenyén.
Fontos részét alkotja a Nemzeti Filharmonikusok 2023/2024-es évadának a három alkalomból álló Opera bérlet.
A két közönségkedvenc: Verdi Aidája és Puccini Manon Lescaut-ja mellett egy Magyarországon még felfedezésre váró remekmű, a spanyol származású francia zeneszerző, Édouard Lalo Ys királya című alkotását kínálja. Szintén az operabérlet érdekes- sége, hogy noha az Aida és az Ys királya koncertszerű előadásban szólal meg, a Manon Lescaut – kamatoztatva a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének adottságait – félszcenikus koncepcióban lesz látható és hallható, Káel Csaba rendezésében. Az operák közül kettő megszólaltatásában a Nemzeti Énekkar is együttműködik a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral. Hasonlóképpen fontos lehetőség a kórus számára Rachmaninov ritkán megszólaló, ám annál nagyobb jelentőségű remekműve, a Vesperás előadása, akárcsak a találkozás Liszt méltatlanul elhanyagolt, monumentális Krisztus oratóriumával.
Néhányat már említettünk az évad izgalmas ritkaságai és különlegességei közül, hiszen az Ys királya és Rachmaninov Vesperása mindenképpen e csoportba is tartozik. Ezek sorába illeszkedik az említettek mellett Rodrigo Aranjuez-concertója, hiszen gitárverseny ritkán hallható egy szimfonikus zenekar koncertjein. Egyedülálló élménynek ígérkezik Dvořák A kísértetmenyasszony című dramatikus kantátája. Az 1880-as évekből származó, a magyar közönség előtt ismeretlen mű előadásának hitelességét cseh karmester és szólistagárda szavatolja. Különlegesség Liszt nagyszabású zongoraműve, az Obermann völgye Kocsis Zoltán hangszerelésében. Mindenképpen az egyedi élmények közé sorolható az október 12-i zeneakadémiai Haydn–Mozart koncert: a közönség a svájci Stephan MacLeod személyében olyan karmesterrel találkozhat, aki egyszemélyben basszus is, így a koncert két műsorszámában egyszerre énekel és vezényel.
Az évad műsorában rendszeresen megjelennek a magyar zene értékei
Hallhatóak Bartók és Kodály művei – az utóbbi alkotásai közül hangsúlyosan említhető az évad zárásaként megszólaló daljáték, a Háry János árnyékában kevesebb figyelmet kapó Székely fonó.
Izgalmas pillanatokat ígér Ligeti György korai remeklése, a román népzene előtt hódoló Concert românesc, hézagpótló Takács Jenő Antiqua Hungarica (op. 47) és Dohnányi Ernő Változatok egy gyermekdalra című művének megszólaltatása. A 20. századi magyar zene külföldi előadókra és alkotókra gyakorolt hatásáról tanúskodik Veress Sándor két műve, a Hegedűverseny és a II. szimfónia (Minneapolitana), a zeneszerző svájci évtizedeinek legjelesebb tanítványa, Heinz Holliger vezényletével.
Remekművek kiváló előadókat érdemelnek
Az évad külföldi karmesterei sorában a már említett Stephan MacLeod és Heinz Holliger mellett tartalmas élményt ígér Riccardo Frizza, Alevtina Ioffe, Jordi Francés, Benjamin Goodson, Francois Leleux, Tomáš Brauner és Carlo Montanaro fellépése. Külön kell szólnunk a zenekar örökös tiszteletbeli elnökkarnagya, Kobayashi Ken-Ichiro koncertjéről, amelynek során Berlioz Fantasztikus szimfóniája csendül fel.
Vashegyi György főzeneigazgató
A hazai dirigensek listája igen színes és változatos: a főzeneigazgató, Vashegyi György többféle műfaj és stíluskorszak tolmácsaként áll a zenekar és a kórus elé. Rajta kívül Kovács János, Záborszky Kálmán, Keller András, Kesselyák Gergely munkájára számít a Nemzeti Filharmonikusok következő évada.
Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója három különlegesen fontos előadást vezényel: Liszt Krisztusában, Rachmaninov Vesperásában és Kodály Székely fonójában lép karmesterként közönség elé.
A külföldi szólisták között olyan nagyszerű énekeseket üdvözölhetünk, mint az Aida előadásán fellépő Serena Farnocchia, Ketevan Kemoklidze, Alfred Kim és Alexandru Agache, a Verdi-Requiem tenorszólamát tolmácsoló Mario Bahg, a Bach-kantáták előadógárdáját erősítő Christian Immler, az Ys királya nemzetközi szólistái, Judith Van Wanroij, Jennifer Holloway, Cyrille Dubois, Jérôme Boutillier, Nicolas Courjal, Christian Helmer. Valamint a Manon Lescaut szerepeit megelevenítő Monica Zanettin, Serban Vasile, Luciano Ganci és Artavazd Sargsyan. Sokan kíváncsiak Alexander Malofeev zongora- és Ana Vidović gitárjátékára, és azt is sokan várják, hogy újra megcsodálhassák az NFZ visszatérő vendége, a világklasszis oboás, Francois Leleux virtuóz futamait, valamint Ilya Gringolts hegedűjátékát Veress versenyművében.
Ami a magyar közreműködőket illeti, a hazaiénekes társadalom sokszínűen képviselteti magát: Palerdi András, Kolonits Klára, Komlós Ildikó, Cser Krisztán, Horváth István, Váradi Zita, Schök Atala, Brickner Szabolcs, csak néhány nevet kiemelve az előadók közül.
A hazai hangszeresek között olyan neveket említhetünk, mint Berecz Mihály vagy Fejérvári Zoltán zongoraművészek. Olyan hegedű és brácsaszólistákat mint Kelemen Barnabás és Kokas Katalin, olyan forte-piano játékost, mint Somlai Petra.
Mozart szavaival szólva: Akad, akinek ennyi jó kevés? Annak ajánlható még a 2023/24-es évadból - ahogyan az eddigi évadokban is – a Próbatermi beszélgetés kamarazenei koncertek a zenekar és a kórus tagjainak zenei és beszélgetős közreműködésével, a legkülönbözőbb hangszeres és vokális összeállításokban.