Kritikus hangvétel, közéleti tartalom

2020. 18. 03., 11:00am
A Rózsavölgyi Szalonban a közelmúltban került sor a Radnóti Zsuzsa által alapitott Kortárs Magyar Dráma-dijnak az átadó ünnepségére.

A Rózsavölgyi Szalonban a közelmúltban került sor a Radnóti Zsuzsa által alapitott Kortárs Magyar Dráma-dijnak az átadó ünnepségére. Az idén Székely Csaba 10 cimű drámája, Schwechtje Mihály Az örökség cimű szindarabja, illetve Török-Illyés Orsolya és Hajdú Szabolcs Obiectiva Theodora cimű hangjátéka érdemelte ki a rangos kitüntetést.

Radnóti Zsuzsa

Az alapitó korábban így fogalmazta meg a céljait: „Amikor átvettem a Kossuth-díjat, már akkor bejelentettem, hogy a díjjal járó juttatásból alapítványt hozok létre annak kapcsán, amely a fél évszázados munkámat végigkísérte: olyan kortárs drámákat, színpadi írásműveket díjazunk, amelyek közéleti tartalmúak, kritikus hangvételűek; tehát történelmi múltunk eddig kibeszéletlen, fájdalmas eseményeiről beszélnek. Vagy olyanok, amelyek kendőzetlenül szólnak a minket körülvevő jelenkori magyar valóságról, és képesek arra, hogy fontos és érzékeny társadalmi jelenségeket fogalmazzanak meg a nagy nyilvánosság erőterében. Széttöredezett a világ, nem lep meg, hogy mozaikokból áll össze a színházirodalom is. Sokszor megesik, hogy társulatok hoznak létre előadásszövegeket, és színdarab lesz belőlük aktuális társadalmi hatással. Az alapítvánnyal az volt a célom, hogy olyan darabokat – íróikat, létrehozóikat – támogassak, amelyek jelenre ható társadalmi, történelmi folyamatokat tudnak megfogalmazni, felszínre hozni. Olykor megijeszt, hogy a rendezői fantázia, a látvány előtérbe kerül, és háttérbe szorítja a szöveget. Ez egy érzékeny egyensúly, mondom én, aki dramaturgként két oldalon állok egyszerre, a rendezőén és az íróén is. Nagyon szeretném, ha ez a díj egy jelzés is lenne arra, hogy a színpadon ne vesszen el a szöveg értelmező primátusa. Örkény István szelleme nagyon is inspirálta a díjalapítást, a döntéshozatalt. Kurátortársaim – Lőkös Ildikó dramaturg, Csizmadia Tibor rendező, Németh Gábor író, Nánay István színikritikus – vetették föl, hogy az ő szellemiségének mégis valamilyen módon jelen kell lennie. Ők találták ki, hogy a díjátadás napja kötődjön vagy közelítsen február 24-éhez, amikor a Tóték ősbemutatója volt – Kazimir Károly rendezésében – a Thália Színházban 1967-ben. A Tóték mondanivalójában pontosan azt képviseli, amit én rendkívül fontosnak tartok a színpadon látni: valamit elmondani erről az országról, a történelemről, a magyarok karakterológiájáról, amilyen például Tót Lajos is, aki sokáig tűri a hatalmi arroganciát, aztán hirtelen fellázad.”

Az alapítvány a 21. századi kortárs magyar irodalmi drámák, kollektívan létrehozott előadásszövegek és adaptációs alkotások elismeréséért és elismertetéséért jött létre. Az elmúlt év, évad keretein belül színpadra került legjobb alkotást, alkotásokat lehet díjazni, illetve olyanokat is, amelyek csupán nyomtatásban jelentek meg, és színpadhoz még nem jutottak.

Az idén is fenti gondolatok jegyében történt a három, egyenrangú dijazott kiválasztása. Székely Csaba Radnóti Szinházban bemutatott 10 cimű darabját a tizprancsolat ihlette. A szerző tiz magányos ember történetét meséli el úgy, hogy közben az egymás sorsát keretező életútjaikra is fény derül. Schwechtje Mihály Az örökség cimű szindarabját. a Katona József Szinház tűzte műsorára. A mű főszereplője egy külföldről hazatérő fiatal gyermekorvos. Egykori gyermekorvos anyjának körzetében ő kénytelen azzal szembesülni, hogy érvénytelenné váltak az olyan hagyományos értékek, mint a tisztesség és az emberség. Török-Illyés Orsolya és Hajdú Szabolcs Obiectiva Theodora — Részletek egy erdélyi szinésznő lehallgatási dossziéjából cimű hangjátéka konkrét dokumentumokra épül. Igy a hallgathatók betekintést nyernek a hetvenes/nyolvanas évek ikonikus alakjának, Illyés Kingának az életébe.

Fotó: Kincses Gyula