Jó lesz a bólesz

2022. 29. 05., 9:52pm
A zsidó konyha fontos részét képezi a magyar gasztronómiának.

 

by Szendi Horváth Éva

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum friss kiállítása a magyarországi zsidó gasztronómiatörténet forrásait állítja a középpontba: szakácskönyveket, kéziratos receptgyűjteményeket, tárgyakat és dokumentumokat, amelyek segítségével bepillanthatunk a hagyományos zsidó étkezési kultúra hazai történetébe.

Európában a 19. század második felében csak az Orosz Birodalomban élt több zsidó, mint Magyarországon. Varsó után Budapesten volt a legnépesebb városi zsidó közösség, ezen belül is a szakácskönyvek legfontosabb célközönsége: a sok középosztálybeli család. Ők egyfelől szerettek volna igazodni a hozzájuk hasonló szinten élő keresztényekhez, de ugyanakkor megtartani vallásuk parancsait, köztük a kásrutot, az étkezés szigorú szabályait is.

Kevésbé köztudott, hogy a 19. századi magyarországi zsidó kultúra nemzetközileg kiemelkedő jelentőségű része a gasztronómiai irodalom. 1840-ben, Németország mellett hazánkban publikálták az egyik legkorábbi zsidó szakácskönyvet. 1854-ben Pesten adták ki a világ első héber betűs szakácskönyvét. A korai kiadott zsidó szakácskönyvek számát tekintve Magyarország világviszonylatban a harmadik. A fennmaradt jelentős számú szakácskönyv feldolgozása lehetővé teszi a magyar zsidó gasztronómiatörténet alaposabb megismerését.

Egy szakácskönyvből vagy receptfüzetből nagyon sok minden megtudható azokról, akiknek készült. Szerencsés esetben azokról is, akik írták és ténylegesen használták. A kiállításon látható anyag legkevésbé látványos, mégis legértékesebb része az a hat, magyar kiadású 19. századi munka ‒ köztük a világ legelső héber betűs szakácskönyve ‒ amelyek már ritkaságuknál fogva is megérdemlik a figyelmet. Így együtt még soha nem szerepeltek, ahogyan olyan kiállítás sem készült még Magyarországon ‒ de talán máshol sem ‒ amelyik a gasztronómiai kultúrának ezzel az érdekes, mindeddig jórészt feltáratlan területével foglalkozott volna.

A kiállítás nem jöhetne létre Körner Andrással való együttműködés nélkül. Ő napjaink magyar zsidó étkezéskultúrájának legjelentősebb kutatója, aki a témában már több könyvet is írt. Számára a szakácskönyvek olyan kulturális tárgyak, melyek forrásai az otthoni zsidóélet történetének, általuk a zsidó társadalomtörténetnek egy újabb szeletét tárja fel.

 A neves szakember a kiállítás külső kurátora és egyben tárgyi adományozója. 2021-ben dédanyjának 1869-től 1930-ig vezetett kéziratos receptgyűjteményét és más vendéglátás-történetileg unikális gyűjtését, családi emléktárgyait a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak adományozta. Ezek a relikviák most lesznek először láthatóak a nagyközönség számára.

Körner „korlenyomatainak” köszönhetően nemcsak a gasztronómiatörténetben kedvelt ünnepekről (ünnepi szokások, ételek, terítékek) van szó, hanem az eddig ismeretlen zsidó hétköznapok is fókuszba kerülnek. Mindez a kiállításon enteriőr formájában jelenik meg, ahol központi szerepet tölt be.

A kiállítás célja felkelteni az érdeklődést a zsidó gasztronómia iránt, felhívni a figyelmet a világviszonylatban is jelentős magyar zsidó szakácskönyvekre, mint nemzeti kincseinkre. Bepillantást nyújtani a zsidó kultúrába, a zsidó ember hétköznapjait és ünnepeit átszövő bonyolult vallási szabályrendszerbe.

A kiállításhoz kapcsolódóan a múzeum kiadta Körner András: Jó lesz a bólesz - Magyar zsidó gasztrotörténeti tanulmányok című könyvét.

Magyar Kereskelmi és Vendéglátóipari Múzeum:

Zsidó étkezéskultúránk a török hódoltságtól 1945-ig

Nyitva: 2022. április 22. – november 2 7.

 Kurátorok: Saly Noémi és Körner András