Család rege

2019. 11. 12., 7:50pm
Győrfi András festőművész. Nem is akármilyen.

                                                                                        Az irodalom nélkülözhetetlen

                                                                                                                           Vasy Géza

Győrfi András festőművész. Nem is akármilyen.

Kilenc esztendős korában a Sors már kijelölte az útját, azonban még kétszer annyi időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rá is lépjen arra. Ám az óta sikert sikerre halmoz.

Győrfi András mindig szabadon engedi a fantáziáját és egy nem létező, történetekkel, szerelmekkel, hősökkel teli világot fest. Ars poétikája szerint a falakra a csodáknak kell felkerülnie.

Az elmúlt három évtizedben képei eljutottak a világ legtávolabbi helyein lévő galériákba és a műveit megszerető emberek otthonába. A festés mellett az alkotás belső kényszere továbbra se hagyta nyugton és az önkifejezés újabb területére űzte. Először csak naplószerű jegyzeteket készített horvátországi életükről, majd belevágott egy krimi megírásába.

Mindkettőt közre is adta, és úgy gondolta, ezáltal örökre leszámolt írói ambícióival. Telt múlt az idő, és megint egyre inkább úgy érezte, hogy amit nem tud megfesteni, azt le kell írnia.

A lelkem kertje című, most megjelent kötete kinovelláiban a családjáról mesél, hogy a hozzájuk kötődő történetek el ne vesszenek.  Regéket szívesen kreáló emberként a kecses kis kötet írásaiban örömmel engedi szabadon kiapadhatatlan fantáziáját. Győrfi András szarkasztikus, abszurdba hajló humora magával ragadja az olvasót és letehetetlenné teszi a kötetet.